Blogolj!

Az igazságos király, Mathias Rex

2019.04.06.
Szabó Róbert

A magyar történelem egyik, ha nem a legnagyobb királya, Hunyadi Mátyás ma 529 éve 47 évesen vesztette életét Bécsben. A középnemesség támogatásával trónra kerülő fiatal uralkodása alatt virágzott Magyarország.

Kép forrása: felvidek.ma

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Hunyadi János, a híres törökverő fiaként. Neveléséről elsősorban édesanyja, Szilágyi Erzsébet gondoskodott, mivel apját a politika és a háború foglalta le. Nagy tudást szerzett nevelőitől többek között az egyház- és államjog, valamint a művészet területén, míg a kor szokásaihoz híven már 12 évesen menyasszonyt keresett neki édesapja. A választás az akkor 10 éves Cillei Borbálára esett, aki a hatalmas Cillei-vagyon egyedüli várományosa volt. 

Kalandos fiatalkorához hozzátartozott, hogy 14 évesen külföldi fogságba került. Hunyadi János 1456-os halálát követően harc alakult ki a Hunyadi-liga és a hatalomra jutó V. László között, aki nem akarta megerősíteni a "törökverő" fiát. Erre válaszul a Hunyadiak Nándorfehérváron megölték Cillei Ulrikot, azonban a király büntetlenséget ígért nekik. Mégis sikerült csapdába csalni őket a fővárosban, ahol elfogatta a két testvért, Lászlót és Mátyást és előbbit kivégeztette, míg utóbbit előbb bécsi, majd prágai fogságba küldte. Mindeközben anyjuk és Szilágyi Mihály megszervezte az ellenállást, elfoglalták Erdélyt, de V. László hirtelen meghalt. Ezután az országgyűlés 1458 januárjában a mondák szerint a befagyott Duna jegén királlyá választották Mátyást, akit Podjebrád György (cseh király) váltságdíj fejében és a lányával, Katalinnal kötött házasságért cserébe engedett szabadon.

A mindössze 15 éves Mátyás az első időszakban adományokkal nyerte meg ellenfeleit, míg az ellenállókat fegyver segítségével állította maga mellé. A rendekkel egyetértésben kormányzott és folytatta apja politikáját a törökökkel szemben és bevette Jajca várát. Ekkor azonban még nem volt teljes jogú uralkodó a fiatal, hiszen előbb még 80 ezer forintért vissza kellett vásárolnia III. Frigyestől a Szent Koronát, majd megkoronázására Székesfehérváron csak 1464-ben került sor.

Kép forrása: Töri Másképp

Miután teljes jogú király lett Hunyadi Mátyás háttérbe szorította a rendeket, megreformálta az államigazgatást és erősítette a tőle függő hivatalokat. Ő volt az, aki először polgári származású, nem nemesi rangú embert alkalmazott kincstartóként, mindezt azért, hogy személyéhez hű legyen az illető. Mindezek mellett a hadseregben és adókban is reformokat vezetett be. A királyi kincstár bevételeinek növeléséhez a jobbágyokat terhelő adókat is növelnie kellett. Az I. (Károly) Róbert által bevezetett kapuadó helyett 1467-ben a füstpénz lépett életbe, így a jobbágyportákról a jobbágyi háztartásokra helyezte a hangsúlyt.

Mátyás király legfontosabb bevétele a rendkívüli hadiadó volt, amit évente akár kétszer is beszedhettek (1 forintot adóztak személyenként). Az országgyűlés megszavazásától függő adó beszedése esetén 500-750 ezer forintra is duzzadhatott a királyi kincstár, ami vetekedett a francia király bevételeivel. Ezt az összeget viszont nagyban felemésztette a fekete sereg bére, hiszen egy nehézlovas kb. 5, míg egy gyalogos 2-3 forintot is elkérhetett. A sereg körülbelül 15-20 ezer főt számlált, amit állandóan igyekezett fegyverben tartani az uralkodó.

Kép forrása: Jó Reggelt! - blogstar

A törökök ellen csak védekező Corvin Mátyás 1468-ban háborút indított a cseh trón megszerzéséért. A hosszú harcokat követően Morvaországban és Sziléziában vetette meg lábát a magyar király és 1469-ben a cseh rendek királyuknak választották. Ennek ellenére problémát okozott számára Jagelló Ulászló, akivel 1479-ben kötött kompromisszumos békében elismerték egymás cseh királyi jogát. 

Az igazságos király nagy álma azonban a Német-római császári cím megszerzése volt, ami nem jött össze a magyar uralkodónak. Mivel III. Frigyes megrettent a fekete seregtől nem ismerte el Mátyást cseh királynak, így megtámadta Ausztriát Hunyadi, akinek haláláig tartottak a harcok a Habsburgok törzsterületeivel. Igaz a császári címet nem sikerült megszerezni, de Bécset bevette 1486-ban a hadserege. A nyugati háborúi miatt azonban sok híve ellene fordult.

Mint ahogy az ebben a korban szokás volt ő is dinasztiát akart alapítani és feleségül vette a nápolyi király leányát, Beatrixot. A művészetet támogató Mátyás az ő segítségével honosította meg a reneszánszot, olasz humanistákat hívott udvarába és Budán illetve Visegrádon is építkezések kezdődtek. Hatalmas, 2000-2500 kötetes könyvtárat gyűjtött össze, amelynek míves, kézzel írt könyveit holló címeres kötésük miatt Corvináknak nevezték el.

Kép forrása: Wikipédia

Az idősödő uralkodó legnagyobb gondját az utódlás kérdése jelentette, hiszen csak egy törvénytelen fia született Corvin János személyében, aki a kor követelményei miatt nem ülhetett volna apja után a trónra. Ennek ellenére Mátyás biztosította számára a trónt (igaz később a rendek ellenszegültek kérésének) és ebben a tudatban is halt meg 1490. április 6-án Bécsben mindössze 47 évesen.

Felhasznált irodalom:

Száray Miklós: Történelem 9.

Fontos szerep Európában, védekezés a törökök ellen

2019.03.23.
Szabó Róbert

A negyven évig uralkodó Nagy Lajos méltó utódja lett Luxemburgi Zsigmond, aki ötven éven keresztül volt Magyarország királya. Az 1387-ben megkoronázott király mindent megtett a törökök elleni védelem érdekében.

Kép forrása: 24.hu

Miután 1382-ben Nagy Lajos király fiú utód nélkül halt meg, lánya Mária vette át tőle a hatalmat, így ő lett az első magyar királynő. Megkoronázása után ment hozzá IV. Károly fiához, Luxemburgi Zsigmondhoz, akit 1387-ben koronáztak meg. A trónviszályok után Zsigmondnak meg kellett erősítenie a hatalmát, amit erővel és szövetséggel tudott megvalósítani. Miután felesége 1395-ben egy balesetben elhunyt elvette Cillei Borbálát, így rokonságba került a nagy hatalmú bárói családdal, akik támogatták uralkodását. 

Luxemburgi Zsigmond már nem lehetett annyira nyugodt mint elődei, hiszen az oszmánok egyre nagyobb veszélyt jelentettek Magyarországra. Az első jele az 1389-es rigómezei csata volt, amiben Szerbia hatalmas vereséget szenvedett el a törököktől. A siker után kezdődtek meg a portyázások is a határ mentén, amire Zsigmond segítséget kért az európai népektől. Miután megkapta a kérteket egy körülbelül 20-22 ezres keresztes sereggel csapott össze Nikápolynál az I. Bajazid vezette oszmánokkal 1396-ban. A 40-45 ezres szultáni sereg meglepetést okozott az európaiak számára, hiszen súlyos csapást mértek a magyar király seregére, így bizonyossá vált, hogy az Oszmán Birodalom veszélyt jelent Európára. 

Kép forrása: www.honvedelem.hu

A törökök elleni vereséget követően változtatott külpolitikáján az uralkodó és megpróbálta megszerezni Csehországot, de előbb az 1397-es temesvári országgyűlésen megvitatták a déli védelem kérdését. Az hamar kiderült, hogy sokan szemben állnak az uralkodóval, viszont megszavazták a telekkatonaság létrejöttét. A diéta különleges volt, hiszen ekkor vehettek részt először a városok követei is a tanácskozásban. 

A korszakban Luxemburgi Zsigmond volt a legnagyobb hatalommal bíró személy Európában, hiszen magyar királyi címe mellett csehnémet királlyá és Német-Római császárrá is megválasztották. Ez azonban nem mindig volt előnyös a Magyarország számára, hiszen többször is külföldön tartózkodott az uralkodó, leginkább 1414 és 1418 között a konstanzi zsinat ideje alatt, amikor megkezdte a huszitizmus elleni harcot. A király a kitűzött célját elérte a zsinaton, hiszen felszámolta a nyugati egyházszakadást ráadásul Husz Jánost, a husziták vezetőjét máglyán el is égették.

Kép forrása: Origo

A törökök elleni védelem a király szerencséjére 1402-ben megoldódott, miután a tatárok legyőzték Ankaránál a törököket. Ennek köszönhetően egészen négy évtizedet várt Zsigmond, aki 1435-ben rendelte el egy végvári vonal megépítését. A rendelet értelmében a déli országhatáron egy vonal mentén Nándorfehérvár központtal kiépült egy végvári védvonal. Emellett az uralkodó kötelezte a területen élő főpapokat és ispánokat, hogy saját bandériumaikkal vonuljanak hadba, ha veszély fenyegeti az országot. A védelemben főszerepet játszott az is, hogy 100 jobbágytelkenként három jól felszerelt katonát kellett kiállítani. 

Kép forrása: Jegyzettár

Végül a király halála előtt lányának férjét, Habsburg Albertet jelölte ki örökösének majd 1437-ben ötven éves uralkodás után meghalt.

Felhasznált irodalom:

Száray Miklós - Történelem 9
Dr. Boronkai Szabolcs - Érettségi témakörök vázlata
Rubicon
Történelem cikkek

Ezeket a cikkeket olvastad már?