Blogolj!

Fontos szerep Európában, védekezés a törökök ellen

2019.03.23.
Szabó Róbert

A negyven évig uralkodó Nagy Lajos méltó utódja lett Luxemburgi Zsigmond, aki ötven éven keresztül volt Magyarország királya. Az 1387-ben megkoronázott király mindent megtett a törökök elleni védelem érdekében.

Kép forrása: 24.hu

Miután 1382-ben Nagy Lajos király fiú utód nélkül halt meg, lánya Mária vette át tőle a hatalmat, így ő lett az első magyar királynő. Megkoronázása után ment hozzá IV. Károly fiához, Luxemburgi Zsigmondhoz, akit 1387-ben koronáztak meg. A trónviszályok után Zsigmondnak meg kellett erősítenie a hatalmát, amit erővel és szövetséggel tudott megvalósítani. Miután felesége 1395-ben egy balesetben elhunyt elvette Cillei Borbálát, így rokonságba került a nagy hatalmú bárói családdal, akik támogatták uralkodását. 

Luxemburgi Zsigmond már nem lehetett annyira nyugodt mint elődei, hiszen az oszmánok egyre nagyobb veszélyt jelentettek Magyarországra. Az első jele az 1389-es rigómezei csata volt, amiben Szerbia hatalmas vereséget szenvedett el a törököktől. A siker után kezdődtek meg a portyázások is a határ mentén, amire Zsigmond segítséget kért az európai népektől. Miután megkapta a kérteket egy körülbelül 20-22 ezres keresztes sereggel csapott össze Nikápolynál az I. Bajazid vezette oszmánokkal 1396-ban. A 40-45 ezres szultáni sereg meglepetést okozott az európaiak számára, hiszen súlyos csapást mértek a magyar király seregére, így bizonyossá vált, hogy az Oszmán Birodalom veszélyt jelent Európára. 

Kép forrása: www.honvedelem.hu

A törökök elleni vereséget követően változtatott külpolitikáján az uralkodó és megpróbálta megszerezni Csehországot, de előbb az 1397-es temesvári országgyűlésen megvitatták a déli védelem kérdését. Az hamar kiderült, hogy sokan szemben állnak az uralkodóval, viszont megszavazták a telekkatonaság létrejöttét. A diéta különleges volt, hiszen ekkor vehettek részt először a városok követei is a tanácskozásban. 

A korszakban Luxemburgi Zsigmond volt a legnagyobb hatalommal bíró személy Európában, hiszen magyar királyi címe mellett csehnémet királlyá és Német-Római császárrá is megválasztották. Ez azonban nem mindig volt előnyös a Magyarország számára, hiszen többször is külföldön tartózkodott az uralkodó, leginkább 1414 és 1418 között a konstanzi zsinat ideje alatt, amikor megkezdte a huszitizmus elleni harcot. A király a kitűzött célját elérte a zsinaton, hiszen felszámolta a nyugati egyházszakadást ráadásul Husz Jánost, a husziták vezetőjét máglyán el is égették.

Kép forrása: Origo

A törökök elleni védelem a király szerencséjére 1402-ben megoldódott, miután a tatárok legyőzték Ankaránál a törököket. Ennek köszönhetően egészen négy évtizedet várt Zsigmond, aki 1435-ben rendelte el egy végvári vonal megépítését. A rendelet értelmében a déli országhatáron egy vonal mentén Nándorfehérvár központtal kiépült egy végvári védvonal. Emellett az uralkodó kötelezte a területen élő főpapokat és ispánokat, hogy saját bandériumaikkal vonuljanak hadba, ha veszély fenyegeti az országot. A védelemben főszerepet játszott az is, hogy 100 jobbágytelkenként három jól felszerelt katonát kellett kiállítani. 

Kép forrása: Jegyzettár

Végül a király halála előtt lányának férjét, Habsburg Albertet jelölte ki örökösének majd 1437-ben ötven éves uralkodás után meghalt.

Felhasznált irodalom:

Száray Miklós - Történelem 9
Dr. Boronkai Szabolcs - Érettségi témakörök vázlata
Rubicon
Történelem cikkek

Ezeket a cikkeket olvastad már?