Blogolj!

Az első felelős magyar kormány belügyminisztere, Szemere Bertalan

2020.01.18.
Szabó Róbert

A Batthyány-kormány belügymininisztere, majd Magyarország miniszterelnöke is volt Szemere Bertalan, aki 151 éve, 1869. január 18-án halt meg.

Fotó: Wikipédia

A magyar politikus, 1812. augusztus 27-én látta meg a napvilágot a Borsod vármegyei Vatta településén elszegényedett nemesi család harmadik gyermekeként. 1820-ban a sárospataki református iskolában kezdte meg tanulmányait, majd két évvel később a miskolci evangélikus iskolába iratkozott be a német nyelv miatt. Ezután a késmárki líceumban is tanult, majd 1827-ben visszatért Sárospatakra, ahol 1832-ben a jogakadémián végzett. Ekkorra már kiválóan beszélt latinul, olaszul, németül, angolul és franciául.

Az országgyűlési ifjak egyike volt, aki a megyei szolgálatai után országgyűlési követségi írnokként tevékenykedett, majd 1834-ben Borsod vármegye aljegyzőjévé lépett elő, majd két évvel később a megye táblabírája lett. 1836-ban úgy döntött, hogy európai körútra indul, ahonnan egy évvel később tért vissza. Az erről írt műve hozta meg a sikert, aminek köszönhetően 1840-ben az MTA levelező tagjává választotta. Ezután 1841-től az egri járás főszolgabírája, míg 1846-tól Borsod megye másodalispánja lett. Az 1843-44-es, valamint az 1847-48-as országgyűlésen szülőmegyéje követe volt, valamint az ellenzék egyik jelentős vezéralakjává vált. Az ő nevéhez köthető az első szerzői jogi törvényjavaslat.

A 1848. március 15-én kitört forradalom győzelme után az alakuló Batthyány-kormányban belügyminiszter lett, így az ő feladata volt az új államapparátus kiépítése, a vezető tisztségviselők kijelölése. A kormány hivatalos lapját, a Közlönyt is ő indította meg, valamint fontos szerepet vállalt a nemzetőrség megszervezésében is. Az első felelős magyar kormány szeptemberi lemondása után felállított Országos Honvédelmi Bizottmányban az igazságügyért felelős pozíciót töltötte be, majd 1848 decemberében Felső-Magyarország kormánybiztosává nevezték ki. Ennek köszönhetően vett részt a felső-tiszai hadtest újjászervezésében, valamint a tavaszi hadjárat gazdasági alapjainak biztosításában is közreműködött.

Fotó: Alfahír

Az 1849 márciusában kiadott olmützi alkotmányt követően 1849. április 14-én a magyar országgyűlés elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását. A kormányzó-elnökké választott Kossuth Lajos mellett május másodikától Szemere Bertalan töltötte be a belügyminiszteri, valamint a kormányfői tisztet. Az újdonsült miniszterelnöknek köszönhetően az országgyűlés elfogadott egy nemzetiségi és zsidóemancipációról szóló törvényjellegű országgyűlési határozatot, valamint az ő nevéhez köthető a román emigránsokkal kötött "megbékélési tervezetet" előkészítése is.

A mi forradalmunknak három alapeszméje van. Az első eszme: a kormányformának megigazítása... Második eszme volt: az egyéni jogok biztosítása. El kellett törölni királyságokat, ki kellett mondani a jog- és kötelességbeli egyenlőséget … A harmadik nagy alapeszme a nemzetiségek és népiségek szabad kifejlődése. Engedtessék meg minden népeknek a nemzet szabad kifejlődése. A nemzetiség nem cél, hanem eszköze a szabadságnak, mint a szabadság sem cél, hanem eszköze az emberi és polgári tökéletesedésnek! – És e kifejlődés semmi más tekintet által ne korlátoltatnék, mint a státusegység fenntartásának és a célszerű, gyors, pontos közigazgatás lehetőségének tekintete által - Szemere Bertalan 1849. július 28-án Szegeden, az országgyűlésen az első nemzetiségi törvény elfogadásakor.

Szemere Bertalant 1849. július 30-án rendkívüli hatalommal ruházták fel, majd Görgey Artúr táborába küldték, hogy az orosz seregekkel próbáljon tárgyalni, azonban ez meghiúsult. A miniszterelnök ott volt, amikor Görgeyt diktátorrá nevezték ki az aradi minsztertanácsi ülésen, azonban még azelőtt távozott, mielőtt Kossuth Lajos bejelentette volna a kormány lemondását. Augusztus 24-én aztán a szabadságharc vezetői közül az utolsók között menekült Törökországba, de még Magyarország elhagyása előtt Orsova környékén elásta a Szent Koronát. 

Az emigrációban aztán nem tartott Kossuthal, akivel mindig is feszültségekkel teli volt a kapcsolata, hanem Isztambulból Párizsba repült. Mivel tisztségeiről nem mondott le, így úgy érezte, hogy őt illeti meg az, hogy irányítsa a magyar emigrációt, azonban ezt Kossuth megakadályozta. Az emigrációban töltött évei alatt kiterjedt levelezést folytatott, valamint támogatta a kiegyezést. A magyar emigráció, illetve a Politikai jellemrajzok című írásaiban támadta a szabadságharc vezetőit, elsősorban Kossuth Lajost. Amikor 1862-ben az emigrációban élő egykori kormányzó a konföderáció ötletével állt elő Szemere kikelt magából. 

Fotó: Kalandozók

Szemere Bertalanhoz családja is csatlakozott Párizsban, ahol neje megmentett vagyonából próbáltak megélni. Miután az egykori miniszterelnök sikertelen vállalkozásokba kezdett elvesztette neje vagyonának egy részét és 1862-ben gyógyíthatatlan elmezavarba esett. Mivel 1851-ben távollétében halálra ítélték, így nejének és befolyásos barátainak amnesztiát kellet kieszközölni, ami sikerült, így  1865. január 14-én Pestre érkezett. Hazatérését követően a Batizfalvy gyógyintézetbe, valamint állapotának romlását követően a Schwartzer-szanatóriumba helyezték el. Betegségének kialakulása után még hét évet élt, 1869. január 18-án reggel négy órakor hunyt el. Budán a krisztinavárosi sírkertben temették el, de végrendelete szerint 1871. május elsején Miskolcra szállították hamvait. 

Felhasznált irodalom:

https://mult-kor.hu/20120827_200_eve_szuletett_szemere_bertalan
https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szemere-bertalan-77ED1/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szemere_Bertalan

A trianoni béke utáni konszolidáció főszereplője, gróf Bethlen István

2019.10.08.
Szabó Róbert

145 éve született gróf Bethlen István, aki a trianoni békediktátumot követő konszolidációs időszak miniszterelnökeként segítette az ország stabilizációját.

Fotó: Múlt-kor

A konszolidációban nagy szerepet játszó Bethlen István 1874. október 8-án látta meg a napvilágot Gernyeszegen. Református főnemesi családban nevelkedett, apja gróf bethleni Bethlen István, édesanyja gróf széki Teleki Ilona. A fiatal Bethlen a bécsi Theresianumban tanult 1883-tól, majd a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karát látogatta 1896-ig. Ezután jogász lett, majd 1897-98-ban egy évig katonai szolgálatot teljesített.

Gróf Bethlen Istvánt először 1901-ben választották képviselőnek, majd 1939-ig folyamatosan parlamenti képviselő volt, leszámítva az 1921-től 1931-ig tartó időszakot. Az első világháborúban több fronton is harcolt, majd az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően élesen bírálta a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenységét. A Tanácsköztársaság idején az ellenforradalom egyik központi személye, az Antibolsevista Comité vezetője volt, majd a kommunisták bukása után az általa létrehozott Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával megnyerte az 1920-as választásokat, és 1921. április 14-én miniszterelnökké is kinevezték. Egy évtizeden keresztül töltötte be ezt a pozíciót, kormányával pedig stabilizálni tudta az országot a trianoni sokk után.

Az újdonsült miniszterelnök 1921 októberében meghiúsította a királypuccsot, majd a Habsburg-ház trónfosztását is kimondták. Ezután fontos volt a baranyai háromszög visszatérése, és a népszavazáson visszaszerzett Sopron, hiszen ezzel csökkenteni tudta, ha nem is sokkal a területi veszteségeket. 

Kép forrása: Sopron Média

Bethlen még miniszterelnöki kinevezésének évében paktumot kötött Peyer Károllyal, amiben az SZDP lemondott a közalkalmazottak, vasutasok és postások beszervezéséről a saját pártjukba, valamint a földmunkások körében végzett propagandatevékenységüket is csökkentették a szerződés értelmében. Ez fontos volt az ország konszolidációjának szempontjából, hiszen a kormányának nem volt meg a stabilizációhoz szükséges támogatottsága, így a Kisgazdapárttal egyesülve létrehozta az Egységes Pártot. Ennek ellenére a demokraták, és a jobboldaliak továbbra is népszerűek maradtak, így a konszolidációs törekvéseinek érdekében új választási rendszert vezetett be 1922. március 2-án. Ennek értelmében Budapestet és környékét, továbbá a megyei jogú, nagyobb városokat kivéve bevezette az 1918 előtti nyílt szavazást, ami nagy ellenállást váltott ki, aminek kezelésében Horthy játszott nagy szerepet.

Az 1925-ben létrehozott Magyar Nemzeti Bank, majd a 250 millió korona hitel segítségével a Bethlen-kormánynak sikerült stabilizálnia a gazdaságot, majd 1927-ben bevezették az addigi korona helyett a pengőt. Új vámrendszert vezetett be, amelynek célja az ipar védelme és annak fejlesztése volt. A hatékonyságot jól mutatja az, hogy 1924 és 1929 között több mint 70%-kal emelkedett az ipari termelés, míg a válság előestéjén  körülbelül 12%-al múlta felül a háború előtti időszakot.

Kép forrása: Magiszter Debrecen

Bethlen István külpolitikáját a revízió hatotta át: az országhatár menti területeket népszavazás nélkül kívánta visszavenni, míg Erdélyben autonómiát javasolt. Ezek a tervek azonban nem sikerülhettek a kisantant létrejöttével. A miniszterelnök céljainak elérésében Londonra és Olaszországra próbált támaszkodni, de a németek felé is közeledett.

Szociálpolitikai reformokat is végrehajtott a Bethlen-kormány, amit a társadalombiztosítás teljesen újjászervezése indított el. Bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást, valamint 1927-re kiszélesítették a kötelező betegségi és baleseti biztosításban részesülők körét. Ezek a kedvezmények inkább a városi munkásságra vonatkoztak, nem a mezőgazdasági munkákat végzőkre.

Fontos előrelépés történt a kultúrpolitikában is. Fejlesztették a népiskolai hálózatot, a kolozsvári egyetemet Szegedre, a pozsonyi egyetemet pedig Pécsre költöztették, kibővítették az ösztöndíjakat, míg  külföldön létrehozták a Collegium Hungaricumokat.  "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá" - mondta Bethlen kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kunó.

Kép forrása: Növekedés.hu

Végül a korszak hanyatlását, majd bukását az 1929-ben jelentkező gazdasági világválság okozta. Gróf Bethlen István megszorító intézkedésekkel próbált úrrá lenni a Magyarországra is kiható válságon, viszont a növekvő elégedetlenség miatt 1931. augusztusában lemondott. Ezután kormányzati tisztséget már nem vállalt, de a kormány párt vezetőjeként, majd Horthy tanácsadójaként továbbra is részt vett a magyar politikai életben, míg 1939-ben a felsőház örökös tagja lett. 

A második világháború ideje alatt ellenezte az egyoldalú német orientációt, a  zsidótörvényeket, és a háborúba való belépést is. A német megszállás után bujkálnia kellett, majd 1944 telén felvette a kapcsolatot a szovjetekkel, de elzárkózott a kommunistákkal való együttműködéstől, így letartóztatták, majd a Szovjetunióba vitték. Az ekkor már 72 éves Bethlen István 1946. október ötödikén moszkvai börtönében hunyt el.

Felhasznált irodalom:

MTI: Ki volt gróf Bethlen István miniszterelnök?, Rubicon
Harmat Árpád Péter: Gróf Bethlen István élete, Történelemcikkek
Wikipédia: Bethlen István

"Megrontatik kezünk által az labanc ereje!"

2019.04.08.
Szabó Róbert

Már fiatal korában megismerkedett a kurucokkal, majd az 1703-ban a Habsburgok ellen kitörő szabadságharc élére állt II. Rákóczi Ferenc, aki 284 évvel ezelőtt halt meg Rodostóban.

Kép forrása: Múlt-kor

A törökök kiűzése után a Habsburgok háttérbe szorították a magyar rendeket és megszüntették a nemesek ellenállási jogát, amit még az Aranybullában rögzítettek. Emellett az ország elvesztette a szabad királyválasztás jogát, valamint nem egyesítették Erdéllyel. Ez jogosan keltett felháborodást Magyarország lakóiban és egymástól függetlenül kezdtek el szerveződni különböző jobbágyfelkelések és nemesi mozgalmak.  Az 1703-ban kitörő újabb parasztfelkelés élére azonban nem mást, mint II. Rákóczi Ferencet hívták haza, aki korábban XIV. Lajossal is felvette a kapcsolatot, azonban lebukása miatt Lengyelországba kényszerült. A kitört szabadságharc miatt aztán a császáriak két frontos harcra kényszerültek, hiszen a franciák ellen is küzdöttek a spanyol örökösödési háborúban.

II. Rákóczi Ferenc hívei a kezdetekben nagyszerű sikereket értek el és elfoglalták a Felvidéket, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét is. A sikerek mellett viszont nagy hátránya volt a kuruc seregeknek, hogy uralkodó fegyvernemük a könnyűlovasság volt, míg gyalogságuk képzetlen, míg tüzérségük az ellenséghez képest kevés volt. Ennek köszönhetően leginkább a portyázásokra volt alkalmas a haderő, nagyobb csatákra és várostromokra nem.

Kép forrása: Magyar Tudat Nemzeti Hírporták

A felkelés élére álló Rákóczit 1704-ben választották Erdély fejedelmévé, aki így  független uralkodókánt tárgyalhatott, nem pedig a felkelés vezéreként. A kialakuló kuruc állam berendezkedéséről a szécsényi országgyűlésen rendelkeztek (1705). Bevezettek egy nemesfém fedezet nélküli rézpénzt, ami inflációt okozott, hiszen nem volt nemesfém fedezete. Ekkoriban azonban nem adóztatott a fejedelem, így pénzügyi nehézségei akadtak a kuruc államnak. Ennek megoldását aztán az ónodi országgyűlésen kereste Rákóczi, ahol ideiglenes közteherviselés kényszerített ki a nemesekből, valamint kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Akik viszont hűek maradtak a dinasztiához, azokat labancoknak nevezték (az ő táboruk pedig egyre inkább nőtt).

Kép forrása: Wikipédia

A kezdeti sikerek azonban leáldozóban voltak, miután a két fronton harcoló császáriak 1704-ben legyőzték a franciákat, így megnőtt a győzelmi esélyük a spanyol örökösödési háborúban. Ezután 1708-ban súlyos vereséget szenvedtek a kurucok Trencsénnél és visszaszorultak a Felvidék keleti részére. Emiatt Poroszországtól és Oroszországtól próbált meg segítséget kérni Rákóczi, azonban egyik fél sem volt hajlandó segíteni a magyar felkelőknek. Végül miközben 1711-ben Lengyelországban tartózkodott a fejedelem Károlyi Sándor megegyezett Pálffy Jánossal, így a kurucok Majténynál letették a fegyvert.

II. Rákóczi Ferencnek a szatmári békét követően kétszer is felajánlották a lengyel trónt, azonban azt nem fogadta el és Angliába távozott Danckából, ahonnan nem sokkal később Franciaországba állt tovább. Itt XIV. Lajos haláláig nagy kegyben élt (igaz a francia udvar ezt hivatalosan nem ismeri el), majd az Oszmán Birodalom területére utazott. Végül Rodostóban többek között gróf Bercsényi Miklós, gróf Esterházy Antal és Mikes Kelemen társaságában élt egészen 1735. április 8-ai haláláig. Holttestét hű kamarása, Mikes Kelemen vitte Konstantinápolyba, ahol végakarata szerint édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el.

Magyar emlékhelyek Törökországban

A magyar hadvezér hamvait hosszas előkészítő munka után végül 1906. október 29-én Kassán helyezték végső nyugalomra.

Felhasznált irodalom:

Wikipédia - Rákóczi Ferenc
Dr. Boronkai Szabolcs: Érettségi témakörök vázlata

Tragikus sorsú miniszterelnök, aki sokat tett hazájáért

2019.04.03.
Szabó Róbert

Teleki Pál meghatározó személyisége volt az első világháborút követő éveknek. A politikus kétszer töltötte be Magyarország miniszterelnöki pozícióját, ami alatt mindent megtett hazájáért.

Kép forrása: Cultura.hu

Teleki Pál 1879. november elsején látta meg a napvilágot gróf Teleki Géza és Muráti Irén gyermekeként. A politikus az 1919-es évben részt vett a bécsi Anti-bolsevista Comité alapításában, majd tagja is volt a kommunisták elleni szervezetnek, ami mellett külügyminiszteri szerepet vállalt a szegedi forradalmi kormányban. A Tanácsköztársaság vége után 1920 áprilisában részt vett a trianoni béketárgyaláson Apponyi Alberttel, ahova elkészítette Magyarország etnikai térképét. Teleki ezzel próbálta meggyőzni a négy nagyot, azonban a haza sorsa már korábban eldőlt. Ezután 1920 júliusában Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki.

Kép forrása: Múzeum Antikvárium

Első miniszterelnöksége mindössze egy évig tartott, de ez idő alatt is fontos, a magyar nemzet érdekeit védő, törvényeket fogadott el az országgyűlés. Végül 1921 áprilisában lemondott posztjáról Teleki Pál, miután IV. Károly visszatérési próbálkozásakor megingott és a Habsburg uralkodót akarta támogatni.

Második miniszterelnöksége előtt a magyar cserkészmozgalom meghatározó alakja volt.

Imrédy Béla bukása után Horthy Miklós ismét őt nevezte ki miniszterelnöknek és 1939. február 18-án megalapította a második kormányát. A kormányzó célja az volt, hogy Teleki fenntartsa a jó kapcsolatot a németekkel, de az angolok felé is közeledjen. A feladatot nehéz volt teljesíteni, hiszen a náci Németország nagy hatással volt a magyarokra, elfogadták az első zsidótörvényt és a területi visszacsatolások, azaz a bécsi döntések miatt is tartozott az ország a németeknek. 1940. augusztus 3-án Teleki Pál miniszterelnöksége alatt fogadták el a második bécsi döntést, valamint nem sokkal később csatlakozott hazánk a háromhatalmi egyezményhez.

Kép forrása: Blikk

A miniszterelnök végig a háború ellen volt és tartott tőle, hogy Németország elbukik, ezért mindent megtett azért, hogy elodázza a szövetségkötést. Azért, hogy biztosítsa az országot örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával, ami után nem sokkal a németek megtámadták déli szomszédunkat és kérték a magyarokat, hogy támogassák a német hadsereget.

A miniszterelnök lelkiismereti okokból saját irodájában, önkezével vetett véget életének 1943. április 3-án. A történelem végül igazolta aggodalmait: Magyarország vesztese lett a második világháborúnak. 

A Horthy Miklósnak címzett búcsúlevél

Felhasznált irodalom: 

Teleki szegedi élményei
Ablonczy Balázs: Teleki Pál - A békedelegátus, Rubicon, 2004/2.
Törvény az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről
Churchill: A második világháború
Teleki Pál saját külpolitikájáról - 1941. március 3-án 
Teleki Pál búcsúlevele - 1941. április 3.

Ezeket a cikkeket olvastad már?