Blogolj!

A labancból lett kuruc, Bottyán János

2019.09.26.
Szabó Róbert

A Rákóczi-szabadságharc egyik legfontosabb szereplője Bottyán János, közismertebb nevén Vak Bottyán 1703-ban Zólyomnál még a kurucok ellen harcolt, majd a dunántúli kuruc csapatok főparancsnoka lett.

Kép forrása: A történelem faszagyerekei

Esztergomban, valamikor 1643-44 körül látta meg a napvilágot Bottyán János - a források nem adnak pontos választ a kérdésre, születését 1635 és 1645 közé datálják -, aki elszegényedett protestáns kisnemesi családban nőtt fel. Később a nagyszombati jezsuiták vágsellyei birtokán volt lovász, akiknek a hatására áttért a katolikus hitre, így apja kitagadta a családi örökségből. Ezután otthagyta az iskolapadot, és végvári vitéznek állt Vágsellyén, ami Érsekújvár 1663-as elestét követően a magyar védelmi vonal egyik fontos láncszemévé vált. Már ekkor kitűnt a többiek közül merészségének és bátorságának köszönhetően. 

Egyik leghíresebb legendája is ebből az időszakból származik: a történet szerint egyszer fogadásból belopózott Érsekújvárra, és a helyőrséget éppen imára szólító müezzint kihajította a minaretből. 

Ezután részt vett Esztergom visszafoglalásában 1683-ban, majd a vár parancsnoka lett, amit sikeresen megvédett a budai pasa 1685-ös támadása idején. Buda visszavételekor saját szervezésű ezred élén tüntette ki magát, majd Bádeni Lajos seregében is harcolt a Délvidéken, ahol a törökök elleni harcban elvesztette fél szemét, ami után Vak Bottyánnak kezdték nevezni. A katonai ranglétra megmászása mellett hírnevet is szerzett magának, illetve birtokokat kapott a Dunántúl északkeleti részén, illetve kúriát, adómentességet és italmérési jogot nyert Esztergomban. Ennek köszönhetően az 1699-ben megkötött karlócai békét követően, mint a város leggazdagabb polgára vonult vissza a katonai élettől.

Kép forrása: A történelem faszagyerekei

Az otthoni tétlenséget aztán 1701-ben elégelte meg, és először a spanyol örökösödési háború rajnai frontjára ment, majd két év múlva már a Rákóczi-szabadságharc leverésének érdekében jelentkezett szolgálatra I. Lipótnál. A király Zólyom várához küldte, ahol Ocskay Lászlóval és Bercsényi Miklóssal kellett megküzdenie, viszont utóbbi sikeres tárgyalásokat folytatott az ezredessel, aminek köszönhetően 1703-ban Bottyán János csatlakozott Rákócziékhoz.

Az árulás hamar kiderült, és az esztergomi parancsnok hamar el is fogatta, viszont a Bécsbe tartó naszádról jobbágyai kiszabadították Bottyánt, aki a kuruc táborban generálisi rangot kapott. Ezután 1704-ben bevette Érsekújvárt, majd 1705-ben őt bízta meg II. Rákóczi Ferenc a Dunántúl felszabadításáért indított hadjárat vezetésével. A generális hidat vert a Dunán, majd Dunakömlődnél felépítette Bottyán várát, és elindította első támadásait, amelyek kudarcot vallottak. Ennek ellenére az 1705 őszén indított újabb támadások már sikerrel jártak: a kuruc csapatok elfoglalták a Dunántúl főbb erősségeit, és decemberre bevették Szentgotthárdot.

Kép forrása: Minden Kapuvár

Ezután sikerült megnyernie a lakosságot, és nagy népszerűségnek örvendett, hiszen seregeiben megtorolta a rablást és a fosztogatást, így a nép "Jótevő Jánosnak" nevezte el. Ennek is volt köszönhető, hogy 1706-ban, és 1707-ben a többszörös túlerő ellen is sikeresen védekezett. Mivel megőrizte pozícióit, így a fejedelemtől megkapta a Dunántúl kormányzói címet is. 

Végül 1708-ban a trencséni csatavesztés miatt előbb Felvidékre, majd az Alföldre kellett visszavonulnia a generálisnak. A hanyatló kuruc csapatoknak a katonai kudarcok mellett a természettel is meg kellett küzdeniük, hiszen felütötte fejét a pestis az éhínség, és a háborúskodás miatt is. Nagy valószínűséggel ez okozta Vak Bottyán János halálát is, aki 1709. szeptember 27-én Bercsényi Miklós megfogalmazásában "behunyta a másik szemét is".

Felhasznált irodalom:

Vak Bottyán halála
Wikipédia

"Megrontatik kezünk által az labanc ereje!"

2019.04.08.
Szabó Róbert

Már fiatal korában megismerkedett a kurucokkal, majd az 1703-ban a Habsburgok ellen kitörő szabadságharc élére állt II. Rákóczi Ferenc, aki 284 évvel ezelőtt halt meg Rodostóban.

Kép forrása: Múlt-kor

A törökök kiűzése után a Habsburgok háttérbe szorították a magyar rendeket és megszüntették a nemesek ellenállási jogát, amit még az Aranybullában rögzítettek. Emellett az ország elvesztette a szabad királyválasztás jogát, valamint nem egyesítették Erdéllyel. Ez jogosan keltett felháborodást Magyarország lakóiban és egymástól függetlenül kezdtek el szerveződni különböző jobbágyfelkelések és nemesi mozgalmak.  Az 1703-ban kitörő újabb parasztfelkelés élére azonban nem mást, mint II. Rákóczi Ferencet hívták haza, aki korábban XIV. Lajossal is felvette a kapcsolatot, azonban lebukása miatt Lengyelországba kényszerült. A kitört szabadságharc miatt aztán a császáriak két frontos harcra kényszerültek, hiszen a franciák ellen is küzdöttek a spanyol örökösödési háborúban.

II. Rákóczi Ferenc hívei a kezdetekben nagyszerű sikereket értek el és elfoglalták a Felvidéket, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét is. A sikerek mellett viszont nagy hátránya volt a kuruc seregeknek, hogy uralkodó fegyvernemük a könnyűlovasság volt, míg gyalogságuk képzetlen, míg tüzérségük az ellenséghez képest kevés volt. Ennek köszönhetően leginkább a portyázásokra volt alkalmas a haderő, nagyobb csatákra és várostromokra nem.

Kép forrása: Magyar Tudat Nemzeti Hírporták

A felkelés élére álló Rákóczit 1704-ben választották Erdély fejedelmévé, aki így  független uralkodókánt tárgyalhatott, nem pedig a felkelés vezéreként. A kialakuló kuruc állam berendezkedéséről a szécsényi országgyűlésen rendelkeztek (1705). Bevezettek egy nemesfém fedezet nélküli rézpénzt, ami inflációt okozott, hiszen nem volt nemesfém fedezete. Ekkoriban azonban nem adóztatott a fejedelem, így pénzügyi nehézségei akadtak a kuruc államnak. Ennek megoldását aztán az ónodi országgyűlésen kereste Rákóczi, ahol ideiglenes közteherviselés kényszerített ki a nemesekből, valamint kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Akik viszont hűek maradtak a dinasztiához, azokat labancoknak nevezték (az ő táboruk pedig egyre inkább nőtt).

Kép forrása: Wikipédia

A kezdeti sikerek azonban leáldozóban voltak, miután a két fronton harcoló császáriak 1704-ben legyőzték a franciákat, így megnőtt a győzelmi esélyük a spanyol örökösödési háborúban. Ezután 1708-ban súlyos vereséget szenvedtek a kurucok Trencsénnél és visszaszorultak a Felvidék keleti részére. Emiatt Poroszországtól és Oroszországtól próbált meg segítséget kérni Rákóczi, azonban egyik fél sem volt hajlandó segíteni a magyar felkelőknek. Végül miközben 1711-ben Lengyelországban tartózkodott a fejedelem Károlyi Sándor megegyezett Pálffy Jánossal, így a kurucok Majténynál letették a fegyvert.

II. Rákóczi Ferencnek a szatmári békét követően kétszer is felajánlották a lengyel trónt, azonban azt nem fogadta el és Angliába távozott Danckából, ahonnan nem sokkal később Franciaországba állt tovább. Itt XIV. Lajos haláláig nagy kegyben élt (igaz a francia udvar ezt hivatalosan nem ismeri el), majd az Oszmán Birodalom területére utazott. Végül Rodostóban többek között gróf Bercsényi Miklós, gróf Esterházy Antal és Mikes Kelemen társaságában élt egészen 1735. április 8-ai haláláig. Holttestét hű kamarása, Mikes Kelemen vitte Konstantinápolyba, ahol végakarata szerint édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el.

Magyar emlékhelyek Törökországban

A magyar hadvezér hamvait hosszas előkészítő munka után végül 1906. október 29-én Kassán helyezték végső nyugalomra.

Felhasznált irodalom:

Wikipédia - Rákóczi Ferenc
Dr. Boronkai Szabolcs: Érettségi témakörök vázlata

Ezeket a cikkeket olvastad már?