Blogolj!

A trianoni béke utáni konszolidáció főszereplője, gróf Bethlen István

Szabó Róbert

145 éve született gróf Bethlen István, aki a trianoni békediktátumot követő konszolidációs időszak miniszterelnökeként segítette az ország stabilizációját.

Fotó: Múlt-kor

A konszolidációban nagy szerepet játszó Bethlen István 1874. október 8-án látta meg a napvilágot Gernyeszegen. Református főnemesi családban nevelkedett, apja gróf bethleni Bethlen István, édesanyja gróf széki Teleki Ilona. A fiatal Bethlen a bécsi Theresianumban tanult 1883-tól, majd a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karát látogatta 1896-ig. Ezután jogász lett, majd 1897-98-ban egy évig katonai szolgálatot teljesített.

Gróf Bethlen Istvánt először 1901-ben választották képviselőnek, majd 1939-ig folyamatosan parlamenti képviselő volt, leszámítva az 1921-től 1931-ig tartó időszakot. Az első világháborúban több fronton is harcolt, majd az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően élesen bírálta a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenységét. A Tanácsköztársaság idején az ellenforradalom egyik központi személye, az Antibolsevista Comité vezetője volt, majd a kommunisták bukása után az általa létrehozott Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával megnyerte az 1920-as választásokat, és 1921. április 14-én miniszterelnökké is kinevezték. Egy évtizeden keresztül töltötte be ezt a pozíciót, kormányával pedig stabilizálni tudta az országot a trianoni sokk után.

Az újdonsült miniszterelnök 1921 októberében meghiúsította a királypuccsot, majd a Habsburg-ház trónfosztását is kimondták. Ezután fontos volt a baranyai háromszög visszatérése, és a népszavazáson visszaszerzett Sopron, hiszen ezzel csökkenteni tudta, ha nem is sokkal a területi veszteségeket. 

Kép forrása: Sopron Média

Bethlen még miniszterelnöki kinevezésének évében paktumot kötött Peyer Károllyal, amiben az SZDP lemondott a közalkalmazottak, vasutasok és postások beszervezéséről a saját pártjukba, valamint a földmunkások körében végzett propagandatevékenységüket is csökkentették a szerződés értelmében. Ez fontos volt az ország konszolidációjának szempontjából, hiszen a kormányának nem volt meg a stabilizációhoz szükséges támogatottsága, így a Kisgazdapárttal egyesülve létrehozta az Egységes Pártot. Ennek ellenére a demokraták, és a jobboldaliak továbbra is népszerűek maradtak, így a konszolidációs törekvéseinek érdekében új választási rendszert vezetett be 1922. március 2-án. Ennek értelmében Budapestet és környékét, továbbá a megyei jogú, nagyobb városokat kivéve bevezette az 1918 előtti nyílt szavazást, ami nagy ellenállást váltott ki, aminek kezelésében Horthy játszott nagy szerepet.

Az 1925-ben létrehozott Magyar Nemzeti Bank, majd a 250 millió korona hitel segítségével a Bethlen-kormánynak sikerült stabilizálnia a gazdaságot, majd 1927-ben bevezették az addigi korona helyett a pengőt. Új vámrendszert vezetett be, amelynek célja az ipar védelme és annak fejlesztése volt. A hatékonyságot jól mutatja az, hogy 1924 és 1929 között több mint 70%-kal emelkedett az ipari termelés, míg a válság előestéjén  körülbelül 12%-al múlta felül a háború előtti időszakot.

Kép forrása: Magiszter Debrecen

Bethlen István külpolitikáját a revízió hatotta át: az országhatár menti területeket népszavazás nélkül kívánta visszavenni, míg Erdélyben autonómiát javasolt. Ezek a tervek azonban nem sikerülhettek a kisantant létrejöttével. A miniszterelnök céljainak elérésében Londonra és Olaszországra próbált támaszkodni, de a németek felé is közeledett.

Szociálpolitikai reformokat is végrehajtott a Bethlen-kormány, amit a társadalombiztosítás teljesen újjászervezése indított el. Bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást, valamint 1927-re kiszélesítették a kötelező betegségi és baleseti biztosításban részesülők körét. Ezek a kedvezmények inkább a városi munkásságra vonatkoztak, nem a mezőgazdasági munkákat végzőkre.

Fontos előrelépés történt a kultúrpolitikában is. Fejlesztették a népiskolai hálózatot, a kolozsvári egyetemet Szegedre, a pozsonyi egyetemet pedig Pécsre költöztették, kibővítették az ösztöndíjakat, míg  külföldön létrehozták a Collegium Hungaricumokat.  "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá" - mondta Bethlen kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kunó.

Kép forrása: Növekedés.hu

Végül a korszak hanyatlását, majd bukását az 1929-ben jelentkező gazdasági világválság okozta. Gróf Bethlen István megszorító intézkedésekkel próbált úrrá lenni a Magyarországra is kiható válságon, viszont a növekvő elégedetlenség miatt 1931. augusztusában lemondott. Ezután kormányzati tisztséget már nem vállalt, de a kormány párt vezetőjeként, majd Horthy tanácsadójaként továbbra is részt vett a magyar politikai életben, míg 1939-ben a felsőház örökös tagja lett. 

A második világháború ideje alatt ellenezte az egyoldalú német orientációt, a  zsidótörvényeket, és a háborúba való belépést is. A német megszállás után bujkálnia kellett, majd 1944 telén felvette a kapcsolatot a szovjetekkel, de elzárkózott a kommunistákkal való együttműködéstől, így letartóztatták, majd a Szovjetunióba vitték. Az ekkor már 72 éves Bethlen István 1946. október ötödikén moszkvai börtönében hunyt el.

Felhasznált irodalom:

MTI: Ki volt gróf Bethlen István miniszterelnök?, Rubicon
Harmat Árpád Péter: Gróf Bethlen István élete, Történelemcikkek
Wikipédia: Bethlen István

https://regmult.blogstar.hu/./pages/regmult/contents/blog/84389/pics/lead_800x600.jpg
bethleni konszolidáció,gróf Bethlen István,Horthy Miklós,Horthy-korszak,Magyar történelem,Magyarország,világháború
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?