Blogolj!

Új állam születik, Németország létrejötte

Szabó Róbert

A XX. század eseményeiben fontos szerepet játszott a német és az olasz egység létrejötte. A német területek egyesítéséért a XIX. század két Közép-európai nagyhatalma, Poroszország és a Habsburg Birodalom harcolt. A harcokból a nagyszerű politikus, Otto von Bismarck segítségével és a königgrätzi győzelemnek köszönhetően végül a poroszok jöttek ki győztesen.

Fotó: Wikipédia

Az 1648-as vesztfáliai békét követően a Német-római Birodalom felbomlott és már csak névlegesen létezett, hiszen több száz önálló, abszolutizmusra törekvő fejedelemség jött létre. A birodalmat aztán 1806-ban Napóleon rendeletben szüntette meg, és a jogutódjának számító Német Államszövetség sem bizonyult tartósnak, hiszen a térségben 1815 után megjelent a Habsburg Birodalom és Poroszország. A Habsburgok egy föderális birodalmat akartak létrehozni a tagállamok laza szövetségével, amihez az osztrák örökös tartományok is tartoztak volna (nagynémet egység). Ezzel szemben a katonaállam Ausztria kihagyásával egy központosított, modern, homogén nemzetállamot akart létrehozni (kisnémet egység).

A poroszok terveit segítette, hogy az ország katonailag és gazdaságilag is megerősödött. Az első lépés az egység létrejöttéhez az 1834-ben létrejött Német Vámszövetség (Zollverein) volt, ami szintén Poroszországot segítette, hiszen Ausztria nem vett részt benne. Emellett a német területeken is végigsöpört az 1848-as forradalmi hullám, viszont Berlinben és Münchenben is leverték a felkeléseket, így nem sikerült békésen egyesíteni a területeket.

A Német Vámszövetség tagjai (Fotó: Deutsches Historisches Museum)

Poroszország törekvéseinek fontos szereplője volt Otto von Bismarck, akit a hatalomra kerülő I. Vilmos nevezett ki kancellárnak 1862-ben. A Schönhausenben született államférfi nagy tehetséggel rendelkezett és mindent sikerült úgy alakítania, hogy a poroszok vezetésével jöjjön létre Németország. A konzervatív elveket valló Bismarck a hadsereg fejlesztésében látta a siker titkát, ezért három éves általános hadkötelezettséget vezettek be Poroszországban. Az erős haderő mellett fontosnak tartotta az ügyes diplomáciát, ezért támogatta a létrejövő olasz egységet és Franciaország semlegességéért felajánlotta a Rajna-menti területeket, míg a harmadik szomszédos nagyhatalomnak, Oroszországnak pedig engedélyezte, hogy felkutassák az ország területén a lengyel felkelés vezetőit. A siker megkoronázója Anglia volt, aki szintén a poroszokat támogatta, hiszen az európai egyensúly fenntartásának érdekében szüksége volt egy erős európai államra.

A tehetséges politikusnak Ausztriát is sikerült megvezetnie, hiszen 1864-ben porosz és osztrák csapatok közösen támadták meg Dániát Schlesswig és Holstein tartományok megszerzéséért. A sikeres háborút követően azonban Poroszország, hogy elérje célját és létrehozza az egységes Németországot megtámadta Ausztriát. 

A poroszok az osztrákokkal vívott háború során a magyar kérdést is megpróbálták kihasználni. Moltke, porosz hadvezér már a háború előtt kijelentette, hogy Ausztria igaz szívós, de ha kitör egy magyar forradalom akkor vége van az országnak. Bismarck éppen ezért megpróbálta a magyar katonák hűségét megtörni és egy magyar légió felállítását határozta el, aminek vezetését Klapka György vállalta el, katonái pedig a porosz fogságba jutottakból kerültek ki. Végül azonban visszavonta a magyarokat a tehetséges államférfi, miután a poroszok döntő vereséget mértek Ausztriára 1866. július 3-án, Königgrätznél. 

Fotó: Cultura.hu

Ferenc József úgy döntött, hogy a Königgrätz vára mellett található fennsíkon vállal csatát, így Benedek, az osztrák csapatok hadvezére itt vonta össze egységeit, amit körülbelül 210 ezer harcos és 700 ágyú alkotott. A július harmadikán megkezdődő königgrätzi ütközetben a porosz hadak hatalmas veszteségeket szenvedtek, viszont dél felé az osztrák tüzérség már nem rájuk, hanem a kelet felől érkezőkre tüzelt. A végsőkig kitartó porosz seregek ennek köszönhetően utat nyertek a császári csapatok szívébe és hiába küldtek újabb hadtesteket az osztrákok a poroszok ellen, délután három órakor visszavonulót fújt Benedek. Moltke még az este folyamán közölte I. Vilmossal, hogy nem csak a csatát, hanem az egész háborút sikerült ezzel a győzelemmel megnyerniük.

A háborút végül a prágai béke zárta, amiben Ausztria lemondott a német egység létrehozásáról, így létrejött az Észak-Német Szövetség. Otto von Bismarcknak sikerült azt is elérnie a béke során, hogy csak Velencét kelljen átadnia Poroszországnak, így elérte, hogy a Habsburg Birodalom ne szóljon bele a kisnémet egységbe. Az új állam alkotmányának értelmében aztán a délnémet államok is csatlakoztak a szövetséghez, ám ez sértette Franciaország érdekeit, így háború tört ki a poroszok és a franciák között. Az osztrákok elleni harcokat követően az 1870-ben kitört háborúban a franciákat is sikerült legyőznie Poroszországnak: előbb Sedannál nyertek ütközetet I. Vilmos csapatai, majd körülzárták Párizst is. Végül  1871. január 18-án jelképesen Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot, így létrejött a német egység.

A Német Császárság kikiáltása (Fotó: Wikipédia)

Források:

Wikipédia
Az egységes német állam létrejötte - torivazlat.hupont.hu
Nagy képes világtörténet - XV. fejezet
Emelt szintű érettségi, kidolgozott szóbeli tételek

https://regmult.blogstar.hu/./pages/regmult/contents/blog/75515/pics/lead_800x600.jpg
Dánia,Egyetemes történelem,Ferenc József,Franciaország,háború,I. Vilmos,III. Napóleon,német egység,Németország,Oroszország,Otto von Bismarck
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?