4008 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma
Elhunyt 1 idős, krónikus beteg. Ezzel 546 főre emelkedett az elhunytak száma, 2279-en pedig már meggyógyultak.
Blogolj!

Kiemelt bejegyzések

A második világháborúhoz vezető döntéssorozat, a Párizs környéki békék

A második világháborúhoz vezető döntéssorozat, a Párizs környéki békék

2020.04.21. | Szabó Róbert

Az első világháborút lezáró békeszerződések önkényes elveken alapultak, amelyeket a győztesek határoztak meg. A döntéssorozat aztán nem is bizonyult ezek miatt tartósnak, hiszen hamarosan újabb …

Tovább
Az első felelős magyar kormány belügyminisztere, Szemere Bertalan

Az első felelős magyar kormány belügyminisztere, Szemere Bertalan

Tovább
A trianoni béke utáni konszolidáció főszereplője, gróf Bethlen István

A trianoni béke utáni konszolidáció főszereplője, gróf Bethlen István

Tovább

A második világháborúhoz vezető döntéssorozat, a Párizs környéki békék

2020.04.21.
Szabó Róbert

Az első világháborút lezáró békeszerződések önkényes elveken alapultak, amelyeket a győztesek határoztak meg. A döntéssorozat aztán nem is bizonyult ezek miatt tartósnak, hiszen hamarosan újabb háború tört ki, amely még több áldozatot követelt.

Fotó: Wikipédia

Az 1880-as évek végén, miután kialakult a két újdonsült nemzetállam, Németország és Olaszország elkezdődött az utókor által „boldog békeidőknek” nevezett időszak. Az emberek nyugodtan éltek, több szabadidővel rendelkeztek, a második ipari forradalomnak köszönhetően egyszerűsödött az élet és minden felgyorsult, modernizálódott. Emellett fontos tényező volt, hogy a nagyhatalmak nem háborúztak egymással, a kedélyek lenyugodtak. A század végére azonban a németek rivalizálni kezdtek a többi nagyhatalommal, és gyarmatokat szerettek volna szerezni annak érdekében, hogy megmutathassák erejüket és nagyságukat. Ennek érdekében keresett maga mellé társakat az újonnan alakult állam, amelynek köszönhetően 1882-ben létrehozták a Hármas szövetséget, amit a Német Birodalom, az Olasz Királyság és az Osztrák-Magyar Monarchia írt alá, így kialakult a Központi Hatalmak tömbje. Emiatt talált egymásra Anglia, Franciaország és Oroszország , akik 1904-ben aláírták az Entente cordialét, azaz a szívélyes megegyezés. A két szerződésnek köszönhetően létrejött a két nagyhatalmi tömb, és már csak az volt a kérdés, hogy mi robbantja ki az első világégést.

Fotó: TimeToast

A casus belli Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének megölése volt Szarajevóban. A gyilkosság után egy hónappal később az Osztrák Magyar Monarchia császára, Ferenc József hadat üzent Szerbiának, így 1914. július 28-án kitört az első világháború. Az emberek boldogan vonultak a csatába, hiszen már régóta nem volt már háború, valamint Németország császára, II. Vilmos azt mondta, hogy mire a falevelek lehullanak a háború véget ér országa győzelmével. Ez aztán nem lett igaz, hiszen egészen 1918 őszéig eltartott a csatározás, ami közel 10 millió halálos áldozattal járt, és végül nem a Központi Hatalmak, hanem az antant győzelmével végződött az USA belépését követően.

Fotó: IHO

A háborút követően 1919. január 18-án Párizsban ült össze a békekonferencia. A 19. században megszokott békekongresszusokkal ellentétben itt csak a győztes országok megbízottjai jelentek meg, így a vesztes országoknak nem volt beleszólása a megkötendő békeszerződésekbe. A magát elsődleges győztesnek tartó Franciaországnak volt a legnagyobb beleszólása a diktátumokba, majd utánuk következett Anglia és az 1815-ben az antanthoz átálló Olaszország. A negyedik nagyhatalom, az USA álláspontját azonban az első kettő ország nem fogadta el, így a németekkel aláíratott szerződést követően az amerikai elnök, Woodrow Wilson elhagyta a békekonferenciát. A másik három döntéshozó Georges Clemenceau (Franciaország), Lloyd George (Nagy-Britannia) és Vittorio Orlando (Olaszország) volt.

A győztes nagyhatalmak Magyarországgal, Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával íratták alá a békeszerződést 1919/20-ban Párizs környékén. Elsőként a németekkel köttetett meg a diktátum 1919. június 28-án Versailles-ban, majd szeptember 10-én Ausztria következett Saint-Germain-ben, míg november 27-én Bulgária is aláírta a maga békeszerződését Neuillyben. A magyarokkal csak 1920. június 4-én íratták alá a békediktátumot Trianonban. Egyedül Törökország esetében történt változás az eredetileg meghatározott békével kapcsolatban. A szultáni küldöttség igaz még elfogadta a tervezetet, de a török nemzetgyűlés már nem, ezért az aláírást háborúval próbálta kikényszeríteni az antant. A próbálkozás azonban kudarcot vallott, így muszáj volt enyhíteni a feltételeken a győztes országoknak, ami után 1923-ban Laussane városában írták alá a törökökkel is a békeszerződést.

Fotó: Wikipédia

Mind az öt béke ugyan azokról az érdekekről árulkodik: fontos volt a nagyhatalmi-geopolitikai érdek, háttéralkuk, anyagi-gazdasági érdekek, valamint a megtorlási szándékok. A trianoni békediktátumban a győzteseknek érdekük volt, hogy  a hatalmas Monarchiát „súlytalan”, kis országokra darabolják fel. A terület nagysága mellett az is lényeges volt, hogy a jelentős osztrák-magyar gazdaságot tönkre tegyék, ezáltal megszüntessék a rivális pozícióját, valamint a tanácsköztársaság időszakát is szerették volna megtorolni.  Háttéralku is megbújt Magyarország felosztásában, hiszen Románia 1916-os belépése előtt megegyezett az antanttal arról, hogyha sikeres lesz a háború, akkor megkapja Erdélyt, valamint a partiumi területeket. Mindezekből levonható, hogy a diktátumok igazságtalanul születtek meg, és a győztesek döntései önkényes elveken alapultak, valamint nemzeteket sértettek meg. Ezzel elkerülhetetlenné tették egy újabb világégés kirobbanását, hiszen revizionizmus ütötte fel a fejét Európa-szerte. Még a győztes Olaszország is a revideálás mellett lépett fel, miután becsapva érezte magát az 1915-ös ígéretekhez képest, hiszen Tirolt igaz megkapta Ausztriától, de Isztria, Dalmácia és Törökország tekintetében nem jutottak a megígért területekhez.

Fotó: Telegraph India

A háborút követően az első világháborút kirobbantó Németország komoly válságba került, az ország gazdasága tönkrement, a császárságot pedig felváltotta a köztársasági forma. A belpolitikai válság mellett a jóvátétel fizetése is sújtotta a németeket, valamint az is, hogy 1923 januárjában a legfontosabbnak számító ipari területre, a Ruhr-vidékre bevonultak a francia csapatok és kifosztották azt. Továbbá a békeszerződés értelmében Németország elvesztette területének 13%-át, azaz nagyjából 65 ezer km2-et 7 millió lakossal, illetve a hadseregéről is le kellett mondania, csupán 100 ezer főt állíthattak ki. Ez a veszteség azonban még így is eltörpült Magyarországéhoz képest, hiszen hazánk területének kétharmadát, valamint lakosainak egyharmadát vesztette el. Ennek ellenére az elkövetkezendő években Németország gyakorolta a legnagyobb hatást Európa történéseire, mint a kontinens „sebzett vadállata”.

Az 1930-as években az első világháborút lezáró békékben sértett országok Nyugat-Európa ellen fordultak, azonban az eszköz, a szélsőjobboldali ideológia, a nácizmus, amely a gyűlölködő, gyengéket eltaposó, és kirekesztő elvrendszerre épült nem lehetett megoldás semmire. Viszont várható volt, hogy a sértett országok előbb-utóbb válaszolnak Franciaországnak és Angliának az igazságtalan döntésekért, amelynek következménye aztán a közel 50 millió áldozattal járó második világháború lett.

Az első felelős magyar kormány belügyminisztere, Szemere Bertalan

2020.01.18.
Szabó Róbert

A Batthyány-kormány belügymininisztere, majd Magyarország miniszterelnöke is volt Szemere Bertalan, aki 151 éve, 1869. január 18-án halt meg.

Fotó: Wikipédia

A magyar politikus, 1812. augusztus 27-én látta meg a napvilágot a Borsod vármegyei Vatta településén elszegényedett nemesi család harmadik gyermekeként. 1820-ban a sárospataki református iskolában kezdte meg tanulmányait, majd két évvel később a miskolci evangélikus iskolába iratkozott be a német nyelv miatt. Ezután a késmárki líceumban is tanult, majd 1827-ben visszatért Sárospatakra, ahol 1832-ben a jogakadémián végzett. Ekkorra már kiválóan beszélt latinul, olaszul, németül, angolul és franciául.

Az országgyűlési ifjak egyike volt, aki a megyei szolgálatai után országgyűlési követségi írnokként tevékenykedett, majd 1834-ben Borsod vármegye aljegyzőjévé lépett elő, majd két évvel később a megye táblabírája lett. 1836-ban úgy döntött, hogy európai körútra indul, ahonnan egy évvel később tért vissza. Az erről írt műve hozta meg a sikert, aminek köszönhetően 1840-ben az MTA levelező tagjává választotta. Ezután 1841-től az egri járás főszolgabírája, míg 1846-tól Borsod megye másodalispánja lett. Az 1843-44-es, valamint az 1847-48-as országgyűlésen szülőmegyéje követe volt, valamint az ellenzék egyik jelentős vezéralakjává vált. Az ő nevéhez köthető az első szerzői jogi törvényjavaslat.

A 1848. március 15-én kitört forradalom győzelme után az alakuló Batthyány-kormányban belügyminiszter lett, így az ő feladata volt az új államapparátus kiépítése, a vezető tisztségviselők kijelölése. A kormány hivatalos lapját, a Közlönyt is ő indította meg, valamint fontos szerepet vállalt a nemzetőrség megszervezésében is. Az első felelős magyar kormány szeptemberi lemondása után felállított Országos Honvédelmi Bizottmányban az igazságügyért felelős pozíciót töltötte be, majd 1848 decemberében Felső-Magyarország kormánybiztosává nevezték ki. Ennek köszönhetően vett részt a felső-tiszai hadtest újjászervezésében, valamint a tavaszi hadjárat gazdasági alapjainak biztosításában is közreműködött.

Fotó: Alfahír

Az 1849 márciusában kiadott olmützi alkotmányt követően 1849. április 14-én a magyar országgyűlés elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását. A kormányzó-elnökké választott Kossuth Lajos mellett május másodikától Szemere Bertalan töltötte be a belügyminiszteri, valamint a kormányfői tisztet. Az újdonsült miniszterelnöknek köszönhetően az országgyűlés elfogadott egy nemzetiségi és zsidóemancipációról szóló törvényjellegű országgyűlési határozatot, valamint az ő nevéhez köthető a román emigránsokkal kötött "megbékélési tervezetet" előkészítése is.

A mi forradalmunknak három alapeszméje van. Az első eszme: a kormányformának megigazítása... Második eszme volt: az egyéni jogok biztosítása. El kellett törölni királyságokat, ki kellett mondani a jog- és kötelességbeli egyenlőséget … A harmadik nagy alapeszme a nemzetiségek és népiségek szabad kifejlődése. Engedtessék meg minden népeknek a nemzet szabad kifejlődése. A nemzetiség nem cél, hanem eszköze a szabadságnak, mint a szabadság sem cél, hanem eszköze az emberi és polgári tökéletesedésnek! – És e kifejlődés semmi más tekintet által ne korlátoltatnék, mint a státusegység fenntartásának és a célszerű, gyors, pontos közigazgatás lehetőségének tekintete által - Szemere Bertalan 1849. július 28-án Szegeden, az országgyűlésen az első nemzetiségi törvény elfogadásakor.

Szemere Bertalant 1849. július 30-án rendkívüli hatalommal ruházták fel, majd Görgey Artúr táborába küldték, hogy az orosz seregekkel próbáljon tárgyalni, azonban ez meghiúsult. A miniszterelnök ott volt, amikor Görgeyt diktátorrá nevezték ki az aradi minsztertanácsi ülésen, azonban még azelőtt távozott, mielőtt Kossuth Lajos bejelentette volna a kormány lemondását. Augusztus 24-én aztán a szabadságharc vezetői közül az utolsók között menekült Törökországba, de még Magyarország elhagyása előtt Orsova környékén elásta a Szent Koronát. 

Az emigrációban aztán nem tartott Kossuthal, akivel mindig is feszültségekkel teli volt a kapcsolata, hanem Isztambulból Párizsba repült. Mivel tisztségeiről nem mondott le, így úgy érezte, hogy őt illeti meg az, hogy irányítsa a magyar emigrációt, azonban ezt Kossuth megakadályozta. Az emigrációban töltött évei alatt kiterjedt levelezést folytatott, valamint támogatta a kiegyezést. A magyar emigráció, illetve a Politikai jellemrajzok című írásaiban támadta a szabadságharc vezetőit, elsősorban Kossuth Lajost. Amikor 1862-ben az emigrációban élő egykori kormányzó a konföderáció ötletével állt elő Szemere kikelt magából. 

Fotó: Kalandozók

Szemere Bertalanhoz családja is csatlakozott Párizsban, ahol neje megmentett vagyonából próbáltak megélni. Miután az egykori miniszterelnök sikertelen vállalkozásokba kezdett elvesztette neje vagyonának egy részét és 1862-ben gyógyíthatatlan elmezavarba esett. Mivel 1851-ben távollétében halálra ítélték, így nejének és befolyásos barátainak amnesztiát kellet kieszközölni, ami sikerült, így  1865. január 14-én Pestre érkezett. Hazatérését követően a Batizfalvy gyógyintézetbe, valamint állapotának romlását követően a Schwartzer-szanatóriumba helyezték el. Betegségének kialakulása után még hét évet élt, 1869. január 18-án reggel négy órakor hunyt el. Budán a krisztinavárosi sírkertben temették el, de végrendelete szerint 1871. május elsején Miskolcra szállították hamvait. 

Felhasznált irodalom:

https://mult-kor.hu/20120827_200_eve_szuletett_szemere_bertalan
https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szemere-bertalan-77ED1/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szemere_Bertalan

A trianoni béke utáni konszolidáció főszereplője, gróf Bethlen István

2019.10.08.
Szabó Róbert

145 éve született gróf Bethlen István, aki a trianoni békediktátumot követő konszolidációs időszak miniszterelnökeként segítette az ország stabilizációját.

Fotó: Múlt-kor

A konszolidációban nagy szerepet játszó Bethlen István 1874. október 8-án látta meg a napvilágot Gernyeszegen. Református főnemesi családban nevelkedett, apja gróf bethleni Bethlen István, édesanyja gróf széki Teleki Ilona. A fiatal Bethlen a bécsi Theresianumban tanult 1883-tól, majd a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karát látogatta 1896-ig. Ezután jogász lett, majd 1897-98-ban egy évig katonai szolgálatot teljesített.

Gróf Bethlen Istvánt először 1901-ben választották képviselőnek, majd 1939-ig folyamatosan parlamenti képviselő volt, leszámítva az 1921-től 1931-ig tartó időszakot. Az első világháborúban több fronton is harcolt, majd az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően élesen bírálta a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenységét. A Tanácsköztársaság idején az ellenforradalom egyik központi személye, az Antibolsevista Comité vezetője volt, majd a kommunisták bukása után az általa létrehozott Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával megnyerte az 1920-as választásokat, és 1921. április 14-én miniszterelnökké is kinevezték. Egy évtizeden keresztül töltötte be ezt a pozíciót, kormányával pedig stabilizálni tudta az országot a trianoni sokk után.

Az újdonsült miniszterelnök 1921 októberében meghiúsította a királypuccsot, majd a Habsburg-ház trónfosztását is kimondták. Ezután fontos volt a baranyai háromszög visszatérése, és a népszavazáson visszaszerzett Sopron, hiszen ezzel csökkenteni tudta, ha nem is sokkal a területi veszteségeket. 

Kép forrása: Sopron Média

Bethlen még miniszterelnöki kinevezésének évében paktumot kötött Peyer Károllyal, amiben az SZDP lemondott a közalkalmazottak, vasutasok és postások beszervezéséről a saját pártjukba, valamint a földmunkások körében végzett propagandatevékenységüket is csökkentették a szerződés értelmében. Ez fontos volt az ország konszolidációjának szempontjából, hiszen a kormányának nem volt meg a stabilizációhoz szükséges támogatottsága, így a Kisgazdapárttal egyesülve létrehozta az Egységes Pártot. Ennek ellenére a demokraták, és a jobboldaliak továbbra is népszerűek maradtak, így a konszolidációs törekvéseinek érdekében új választási rendszert vezetett be 1922. március 2-án. Ennek értelmében Budapestet és környékét, továbbá a megyei jogú, nagyobb városokat kivéve bevezette az 1918 előtti nyílt szavazást, ami nagy ellenállást váltott ki, aminek kezelésében Horthy játszott nagy szerepet.

Az 1925-ben létrehozott Magyar Nemzeti Bank, majd a 250 millió korona hitel segítségével a Bethlen-kormánynak sikerült stabilizálnia a gazdaságot, majd 1927-ben bevezették az addigi korona helyett a pengőt. Új vámrendszert vezetett be, amelynek célja az ipar védelme és annak fejlesztése volt. A hatékonyságot jól mutatja az, hogy 1924 és 1929 között több mint 70%-kal emelkedett az ipari termelés, míg a válság előestéjén  körülbelül 12%-al múlta felül a háború előtti időszakot.

Kép forrása: Magiszter Debrecen

Bethlen István külpolitikáját a revízió hatotta át: az országhatár menti területeket népszavazás nélkül kívánta visszavenni, míg Erdélyben autonómiát javasolt. Ezek a tervek azonban nem sikerülhettek a kisantant létrejöttével. A miniszterelnök céljainak elérésében Londonra és Olaszországra próbált támaszkodni, de a németek felé is közeledett.

Szociálpolitikai reformokat is végrehajtott a Bethlen-kormány, amit a társadalombiztosítás teljesen újjászervezése indított el. Bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást, valamint 1927-re kiszélesítették a kötelező betegségi és baleseti biztosításban részesülők körét. Ezek a kedvezmények inkább a városi munkásságra vonatkoztak, nem a mezőgazdasági munkákat végzőkre.

Fontos előrelépés történt a kultúrpolitikában is. Fejlesztették a népiskolai hálózatot, a kolozsvári egyetemet Szegedre, a pozsonyi egyetemet pedig Pécsre költöztették, kibővítették az ösztöndíjakat, míg  külföldön létrehozták a Collegium Hungaricumokat.  "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá" - mondta Bethlen kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kunó.

Kép forrása: Növekedés.hu

Végül a korszak hanyatlását, majd bukását az 1929-ben jelentkező gazdasági világválság okozta. Gróf Bethlen István megszorító intézkedésekkel próbált úrrá lenni a Magyarországra is kiható válságon, viszont a növekvő elégedetlenség miatt 1931. augusztusában lemondott. Ezután kormányzati tisztséget már nem vállalt, de a kormány párt vezetőjeként, majd Horthy tanácsadójaként továbbra is részt vett a magyar politikai életben, míg 1939-ben a felsőház örökös tagja lett. 

A második világháború ideje alatt ellenezte az egyoldalú német orientációt, a  zsidótörvényeket, és a háborúba való belépést is. A német megszállás után bujkálnia kellett, majd 1944 telén felvette a kapcsolatot a szovjetekkel, de elzárkózott a kommunistákkal való együttműködéstől, így letartóztatták, majd a Szovjetunióba vitték. Az ekkor már 72 éves Bethlen István 1946. október ötödikén moszkvai börtönében hunyt el.

Felhasznált irodalom:

MTI: Ki volt gróf Bethlen István miniszterelnök?, Rubicon
Harmat Árpád Péter: Gróf Bethlen István élete, Történelemcikkek
Wikipédia: Bethlen István

A labancból lett kuruc, Bottyán János

2019.09.26.
Szabó Róbert

A Rákóczi-szabadságharc egyik legfontosabb szereplője Bottyán János, közismertebb nevén Vak Bottyán 1703-ban Zólyomnál még a kurucok ellen harcolt, majd a dunántúli kuruc csapatok főparancsnoka lett.

Kép forrása: A történelem faszagyerekei

Esztergomban, valamikor 1643-44 körül látta meg a napvilágot Bottyán János - a források nem adnak pontos választ a kérdésre, születését 1635 és 1645 közé datálják -, aki elszegényedett protestáns kisnemesi családban nőtt fel. Később a nagyszombati jezsuiták vágsellyei birtokán volt lovász, akiknek a hatására áttért a katolikus hitre, így apja kitagadta a családi örökségből. Ezután otthagyta az iskolapadot, és végvári vitéznek állt Vágsellyén, ami Érsekújvár 1663-as elestét követően a magyar védelmi vonal egyik fontos láncszemévé vált. Már ekkor kitűnt a többiek közül merészségének és bátorságának köszönhetően. 

Egyik leghíresebb legendája is ebből az időszakból származik: a történet szerint egyszer fogadásból belopózott Érsekújvárra, és a helyőrséget éppen imára szólító müezzint kihajította a minaretből. 

Ezután részt vett Esztergom visszafoglalásában 1683-ban, majd a vár parancsnoka lett, amit sikeresen megvédett a budai pasa 1685-ös támadása idején. Buda visszavételekor saját szervezésű ezred élén tüntette ki magát, majd Bádeni Lajos seregében is harcolt a Délvidéken, ahol a törökök elleni harcban elvesztette fél szemét, ami után Vak Bottyánnak kezdték nevezni. A katonai ranglétra megmászása mellett hírnevet is szerzett magának, illetve birtokokat kapott a Dunántúl északkeleti részén, illetve kúriát, adómentességet és italmérési jogot nyert Esztergomban. Ennek köszönhetően az 1699-ben megkötött karlócai békét követően, mint a város leggazdagabb polgára vonult vissza a katonai élettől.

Kép forrása: A történelem faszagyerekei

Az otthoni tétlenséget aztán 1701-ben elégelte meg, és először a spanyol örökösödési háború rajnai frontjára ment, majd két év múlva már a Rákóczi-szabadságharc leverésének érdekében jelentkezett szolgálatra I. Lipótnál. A király Zólyom várához küldte, ahol Ocskay Lászlóval és Bercsényi Miklóssal kellett megküzdenie, viszont utóbbi sikeres tárgyalásokat folytatott az ezredessel, aminek köszönhetően 1703-ban Bottyán János csatlakozott Rákócziékhoz.

Az árulás hamar kiderült, és az esztergomi parancsnok hamar el is fogatta, viszont a Bécsbe tartó naszádról jobbágyai kiszabadították Bottyánt, aki a kuruc táborban generálisi rangot kapott. Ezután 1704-ben bevette Érsekújvárt, majd 1705-ben őt bízta meg II. Rákóczi Ferenc a Dunántúl felszabadításáért indított hadjárat vezetésével. A generális hidat vert a Dunán, majd Dunakömlődnél felépítette Bottyán várát, és elindította első támadásait, amelyek kudarcot vallottak. Ennek ellenére az 1705 őszén indított újabb támadások már sikerrel jártak: a kuruc csapatok elfoglalták a Dunántúl főbb erősségeit, és decemberre bevették Szentgotthárdot.

Kép forrása: Minden Kapuvár

Ezután sikerült megnyernie a lakosságot, és nagy népszerűségnek örvendett, hiszen seregeiben megtorolta a rablást és a fosztogatást, így a nép "Jótevő Jánosnak" nevezte el. Ennek is volt köszönhető, hogy 1706-ban, és 1707-ben a többszörös túlerő ellen is sikeresen védekezett. Mivel megőrizte pozícióit, így a fejedelemtől megkapta a Dunántúl kormányzói címet is. 

Végül 1708-ban a trencséni csatavesztés miatt előbb Felvidékre, majd az Alföldre kellett visszavonulnia a generálisnak. A hanyatló kuruc csapatoknak a katonai kudarcok mellett a természettel is meg kellett küzdeniük, hiszen felütötte fejét a pestis az éhínség, és a háborúskodás miatt is. Nagy valószínűséggel ez okozta Vak Bottyán János halálát is, aki 1709. szeptember 27-én Bercsényi Miklós megfogalmazásában "behunyta a másik szemét is".

Felhasznált irodalom:

Vak Bottyán halála
Wikipédia

Új állam születik, Németország létrejötte

2019.07.03.
Szabó Róbert

A XX. század eseményeiben fontos szerepet játszott a német és az olasz egység létrejötte. A német területek egyesítéséért a XIX. század két Közép-európai nagyhatalma, Poroszország és a Habsburg Birodalom harcolt. A harcokból a nagyszerű politikus, Otto von Bismarck segítségével és a königgrätzi győzelemnek köszönhetően végül a poroszok jöttek ki győztesen.

Fotó: Wikipédia

Az 1648-as vesztfáliai békét követően a Német-római Birodalom felbomlott és már csak névlegesen létezett, hiszen több száz önálló, abszolutizmusra törekvő fejedelemség jött létre. A birodalmat aztán 1806-ban Napóleon rendeletben szüntette meg, és a jogutódjának számító Német Államszövetség sem bizonyult tartósnak, hiszen a térségben 1815 után megjelent a Habsburg Birodalom és Poroszország. A Habsburgok egy föderális birodalmat akartak létrehozni a tagállamok laza szövetségével, amihez az osztrák örökös tartományok is tartoztak volna (nagynémet egység). Ezzel szemben a katonaállam Ausztria kihagyásával egy központosított, modern, homogén nemzetállamot akart létrehozni (kisnémet egység).

A poroszok terveit segítette, hogy az ország katonailag és gazdaságilag is megerősödött. Az első lépés az egység létrejöttéhez az 1834-ben létrejött Német Vámszövetség (Zollverein) volt, ami szintén Poroszországot segítette, hiszen Ausztria nem vett részt benne. Emellett a német területeken is végigsöpört az 1848-as forradalmi hullám, viszont Berlinben és Münchenben is leverték a felkeléseket, így nem sikerült békésen egyesíteni a területeket.

A Német Vámszövetség tagjai (Fotó: Deutsches Historisches Museum)

Poroszország törekvéseinek fontos szereplője volt Otto von Bismarck, akit a hatalomra kerülő I. Vilmos nevezett ki kancellárnak 1862-ben. A Schönhausenben született államférfi nagy tehetséggel rendelkezett és mindent sikerült úgy alakítania, hogy a poroszok vezetésével jöjjön létre Németország. A konzervatív elveket valló Bismarck a hadsereg fejlesztésében látta a siker titkát, ezért három éves általános hadkötelezettséget vezettek be Poroszországban. Az erős haderő mellett fontosnak tartotta az ügyes diplomáciát, ezért támogatta a létrejövő olasz egységet és Franciaország semlegességéért felajánlotta a Rajna-menti területeket, míg a harmadik szomszédos nagyhatalomnak, Oroszországnak pedig engedélyezte, hogy felkutassák az ország területén a lengyel felkelés vezetőit. A siker megkoronázója Anglia volt, aki szintén a poroszokat támogatta, hiszen az európai egyensúly fenntartásának érdekében szüksége volt egy erős európai államra.

A tehetséges politikusnak Ausztriát is sikerült megvezetnie, hiszen 1864-ben porosz és osztrák csapatok közösen támadták meg Dániát Schlesswig és Holstein tartományok megszerzéséért. A sikeres háborút követően azonban Poroszország, hogy elérje célját és létrehozza az egységes Németországot megtámadta Ausztriát. 

A poroszok az osztrákokkal vívott háború során a magyar kérdést is megpróbálták kihasználni. Moltke, porosz hadvezér már a háború előtt kijelentette, hogy Ausztria igaz szívós, de ha kitör egy magyar forradalom akkor vége van az országnak. Bismarck éppen ezért megpróbálta a magyar katonák hűségét megtörni és egy magyar légió felállítását határozta el, aminek vezetését Klapka György vállalta el, katonái pedig a porosz fogságba jutottakból kerültek ki. Végül azonban visszavonta a magyarokat a tehetséges államférfi, miután a poroszok döntő vereséget mértek Ausztriára 1866. július 3-án, Königgrätznél. 

Fotó: Cultura.hu

Ferenc József úgy döntött, hogy a Königgrätz vára mellett található fennsíkon vállal csatát, így Benedek, az osztrák csapatok hadvezére itt vonta össze egységeit, amit körülbelül 210 ezer harcos és 700 ágyú alkotott. A július harmadikán megkezdődő königgrätzi ütközetben a porosz hadak hatalmas veszteségeket szenvedtek, viszont dél felé az osztrák tüzérség már nem rájuk, hanem a kelet felől érkezőkre tüzelt. A végsőkig kitartó porosz seregek ennek köszönhetően utat nyertek a császári csapatok szívébe és hiába küldtek újabb hadtesteket az osztrákok a poroszok ellen, délután három órakor visszavonulót fújt Benedek. Moltke még az este folyamán közölte I. Vilmossal, hogy nem csak a csatát, hanem az egész háborút sikerült ezzel a győzelemmel megnyerniük.

A háborút végül a prágai béke zárta, amiben Ausztria lemondott a német egység létrehozásáról, így létrejött az Észak-Német Szövetség. Otto von Bismarcknak sikerült azt is elérnie a béke során, hogy csak Velencét kelljen átadnia Poroszországnak, így elérte, hogy a Habsburg Birodalom ne szóljon bele a kisnémet egységbe. Az új állam alkotmányának értelmében aztán a délnémet államok is csatlakoztak a szövetséghez, ám ez sértette Franciaország érdekeit, így háború tört ki a poroszok és a franciák között. Az osztrákok elleni harcokat követően az 1870-ben kitört háborúban a franciákat is sikerült legyőznie Poroszországnak: előbb Sedannál nyertek ütközetet I. Vilmos csapatai, majd körülzárták Párizst is. Végül  1871. január 18-án jelképesen Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot, így létrejött a német egység.

A Német Császárság kikiáltása (Fotó: Wikipédia)

Források:

Wikipédia
Az egységes német állam létrejötte - torivazlat.hupont.hu
Nagy képes világtörténet - XV. fejezet
Emelt szintű érettségi, kidolgozott szóbeli tételek

"Megrontatik kezünk által az labanc ereje!"

2019.04.08.
Szabó Róbert

Már fiatal korában megismerkedett a kurucokkal, majd az 1703-ban a Habsburgok ellen kitörő szabadságharc élére állt II. Rákóczi Ferenc, aki 284 évvel ezelőtt halt meg Rodostóban.

Kép forrása: Múlt-kor

A törökök kiűzése után a Habsburgok háttérbe szorították a magyar rendeket és megszüntették a nemesek ellenállási jogát, amit még az Aranybullában rögzítettek. Emellett az ország elvesztette a szabad királyválasztás jogát, valamint nem egyesítették Erdéllyel. Ez jogosan keltett felháborodást Magyarország lakóiban és egymástól függetlenül kezdtek el szerveződni különböző jobbágyfelkelések és nemesi mozgalmak.  Az 1703-ban kitörő újabb parasztfelkelés élére azonban nem mást, mint II. Rákóczi Ferencet hívták haza, aki korábban XIV. Lajossal is felvette a kapcsolatot, azonban lebukása miatt Lengyelországba kényszerült. A kitört szabadságharc miatt aztán a császáriak két frontos harcra kényszerültek, hiszen a franciák ellen is küzdöttek a spanyol örökösödési háborúban.

II. Rákóczi Ferenc hívei a kezdetekben nagyszerű sikereket értek el és elfoglalták a Felvidéket, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét is. A sikerek mellett viszont nagy hátránya volt a kuruc seregeknek, hogy uralkodó fegyvernemük a könnyűlovasság volt, míg gyalogságuk képzetlen, míg tüzérségük az ellenséghez képest kevés volt. Ennek köszönhetően leginkább a portyázásokra volt alkalmas a haderő, nagyobb csatákra és várostromokra nem.

Kép forrása: Magyar Tudat Nemzeti Hírporták

A felkelés élére álló Rákóczit 1704-ben választották Erdély fejedelmévé, aki így  független uralkodókánt tárgyalhatott, nem pedig a felkelés vezéreként. A kialakuló kuruc állam berendezkedéséről a szécsényi országgyűlésen rendelkeztek (1705). Bevezettek egy nemesfém fedezet nélküli rézpénzt, ami inflációt okozott, hiszen nem volt nemesfém fedezete. Ekkoriban azonban nem adóztatott a fejedelem, így pénzügyi nehézségei akadtak a kuruc államnak. Ennek megoldását aztán az ónodi országgyűlésen kereste Rákóczi, ahol ideiglenes közteherviselés kényszerített ki a nemesekből, valamint kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Akik viszont hűek maradtak a dinasztiához, azokat labancoknak nevezték (az ő táboruk pedig egyre inkább nőtt).

Kép forrása: Wikipédia

A kezdeti sikerek azonban leáldozóban voltak, miután a két fronton harcoló császáriak 1704-ben legyőzték a franciákat, így megnőtt a győzelmi esélyük a spanyol örökösödési háborúban. Ezután 1708-ban súlyos vereséget szenvedtek a kurucok Trencsénnél és visszaszorultak a Felvidék keleti részére. Emiatt Poroszországtól és Oroszországtól próbált meg segítséget kérni Rákóczi, azonban egyik fél sem volt hajlandó segíteni a magyar felkelőknek. Végül miközben 1711-ben Lengyelországban tartózkodott a fejedelem Károlyi Sándor megegyezett Pálffy Jánossal, így a kurucok Majténynál letették a fegyvert.

II. Rákóczi Ferencnek a szatmári békét követően kétszer is felajánlották a lengyel trónt, azonban azt nem fogadta el és Angliába távozott Danckából, ahonnan nem sokkal később Franciaországba állt tovább. Itt XIV. Lajos haláláig nagy kegyben élt (igaz a francia udvar ezt hivatalosan nem ismeri el), majd az Oszmán Birodalom területére utazott. Végül Rodostóban többek között gróf Bercsényi Miklós, gróf Esterházy Antal és Mikes Kelemen társaságában élt egészen 1735. április 8-ai haláláig. Holttestét hű kamarása, Mikes Kelemen vitte Konstantinápolyba, ahol végakarata szerint édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el.

Magyar emlékhelyek Törökországban

A magyar hadvezér hamvait hosszas előkészítő munka után végül 1906. október 29-én Kassán helyezték végső nyugalomra.

Felhasznált irodalom:

Wikipédia - Rákóczi Ferenc
Dr. Boronkai Szabolcs: Érettségi témakörök vázlata

Az igazságos király, Mathias Rex

2019.04.06.
Szabó Róbert

A magyar történelem egyik, ha nem a legnagyobb királya, Hunyadi Mátyás ma 529 éve 47 évesen vesztette életét Bécsben. A középnemesség támogatásával trónra kerülő fiatal uralkodása alatt virágzott Magyarország.

Kép forrása: felvidek.ma

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Hunyadi János, a híres törökverő fiaként. Neveléséről elsősorban édesanyja, Szilágyi Erzsébet gondoskodott, mivel apját a politika és a háború foglalta le. Nagy tudást szerzett nevelőitől többek között az egyház- és államjog, valamint a művészet területén, míg a kor szokásaihoz híven már 12 évesen menyasszonyt keresett neki édesapja. A választás az akkor 10 éves Cillei Borbálára esett, aki a hatalmas Cillei-vagyon egyedüli várományosa volt. 

Kalandos fiatalkorához hozzátartozott, hogy 14 évesen külföldi fogságba került. Hunyadi János 1456-os halálát követően harc alakult ki a Hunyadi-liga és a hatalomra jutó V. László között, aki nem akarta megerősíteni a "törökverő" fiát. Erre válaszul a Hunyadiak Nándorfehérváron megölték Cillei Ulrikot, azonban a király büntetlenséget ígért nekik. Mégis sikerült csapdába csalni őket a fővárosban, ahol elfogatta a két testvért, Lászlót és Mátyást és előbbit kivégeztette, míg utóbbit előbb bécsi, majd prágai fogságba küldte. Mindeközben anyjuk és Szilágyi Mihály megszervezte az ellenállást, elfoglalták Erdélyt, de V. László hirtelen meghalt. Ezután az országgyűlés 1458 januárjában a mondák szerint a befagyott Duna jegén királlyá választották Mátyást, akit Podjebrád György (cseh király) váltságdíj fejében és a lányával, Katalinnal kötött házasságért cserébe engedett szabadon.

A mindössze 15 éves Mátyás az első időszakban adományokkal nyerte meg ellenfeleit, míg az ellenállókat fegyver segítségével állította maga mellé. A rendekkel egyetértésben kormányzott és folytatta apja politikáját a törökökkel szemben és bevette Jajca várát. Ekkor azonban még nem volt teljes jogú uralkodó a fiatal, hiszen előbb még 80 ezer forintért vissza kellett vásárolnia III. Frigyestől a Szent Koronát, majd megkoronázására Székesfehérváron csak 1464-ben került sor.

Kép forrása: Töri Másképp

Miután teljes jogú király lett Hunyadi Mátyás háttérbe szorította a rendeket, megreformálta az államigazgatást és erősítette a tőle függő hivatalokat. Ő volt az, aki először polgári származású, nem nemesi rangú embert alkalmazott kincstartóként, mindezt azért, hogy személyéhez hű legyen az illető. Mindezek mellett a hadseregben és adókban is reformokat vezetett be. A királyi kincstár bevételeinek növeléséhez a jobbágyokat terhelő adókat is növelnie kellett. Az I. (Károly) Róbert által bevezetett kapuadó helyett 1467-ben a füstpénz lépett életbe, így a jobbágyportákról a jobbágyi háztartásokra helyezte a hangsúlyt.

Mátyás király legfontosabb bevétele a rendkívüli hadiadó volt, amit évente akár kétszer is beszedhettek (1 forintot adóztak személyenként). Az országgyűlés megszavazásától függő adó beszedése esetén 500-750 ezer forintra is duzzadhatott a királyi kincstár, ami vetekedett a francia király bevételeivel. Ezt az összeget viszont nagyban felemésztette a fekete sereg bére, hiszen egy nehézlovas kb. 5, míg egy gyalogos 2-3 forintot is elkérhetett. A sereg körülbelül 15-20 ezer főt számlált, amit állandóan igyekezett fegyverben tartani az uralkodó.

Kép forrása: Jó Reggelt! - blogstar

A törökök ellen csak védekező Corvin Mátyás 1468-ban háborút indított a cseh trón megszerzéséért. A hosszú harcokat követően Morvaországban és Sziléziában vetette meg lábát a magyar király és 1469-ben a cseh rendek királyuknak választották. Ennek ellenére problémát okozott számára Jagelló Ulászló, akivel 1479-ben kötött kompromisszumos békében elismerték egymás cseh királyi jogát. 

Az igazságos király nagy álma azonban a Német-római császári cím megszerzése volt, ami nem jött össze a magyar uralkodónak. Mivel III. Frigyes megrettent a fekete seregtől nem ismerte el Mátyást cseh királynak, így megtámadta Ausztriát Hunyadi, akinek haláláig tartottak a harcok a Habsburgok törzsterületeivel. Igaz a császári címet nem sikerült megszerezni, de Bécset bevette 1486-ban a hadserege. A nyugati háborúi miatt azonban sok híve ellene fordult.

Mint ahogy az ebben a korban szokás volt ő is dinasztiát akart alapítani és feleségül vette a nápolyi király leányát, Beatrixot. A művészetet támogató Mátyás az ő segítségével honosította meg a reneszánszot, olasz humanistákat hívott udvarába és Budán illetve Visegrádon is építkezések kezdődtek. Hatalmas, 2000-2500 kötetes könyvtárat gyűjtött össze, amelynek míves, kézzel írt könyveit holló címeres kötésük miatt Corvináknak nevezték el.

Kép forrása: Wikipédia

Az idősödő uralkodó legnagyobb gondját az utódlás kérdése jelentette, hiszen csak egy törvénytelen fia született Corvin János személyében, aki a kor követelményei miatt nem ülhetett volna apja után a trónra. Ennek ellenére Mátyás biztosította számára a trónt (igaz később a rendek ellenszegültek kérésének) és ebben a tudatban is halt meg 1490. április 6-án Bécsben mindössze 47 évesen.

Felhasznált irodalom:

Száray Miklós: Történelem 9.

Tragikus sorsú miniszterelnök, aki sokat tett hazájáért

2019.04.03.
Szabó Róbert

Teleki Pál meghatározó személyisége volt az első világháborút követő éveknek. A politikus kétszer töltötte be Magyarország miniszterelnöki pozícióját, ami alatt mindent megtett hazájáért.

Kép forrása: Cultura.hu

Teleki Pál 1879. november elsején látta meg a napvilágot gróf Teleki Géza és Muráti Irén gyermekeként. A politikus az 1919-es évben részt vett a bécsi Anti-bolsevista Comité alapításában, majd tagja is volt a kommunisták elleni szervezetnek, ami mellett külügyminiszteri szerepet vállalt a szegedi forradalmi kormányban. A Tanácsköztársaság vége után 1920 áprilisában részt vett a trianoni béketárgyaláson Apponyi Alberttel, ahova elkészítette Magyarország etnikai térképét. Teleki ezzel próbálta meggyőzni a négy nagyot, azonban a haza sorsa már korábban eldőlt. Ezután 1920 júliusában Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki.

Kép forrása: Múzeum Antikvárium

Első miniszterelnöksége mindössze egy évig tartott, de ez idő alatt is fontos, a magyar nemzet érdekeit védő, törvényeket fogadott el az országgyűlés. Végül 1921 áprilisában lemondott posztjáról Teleki Pál, miután IV. Károly visszatérési próbálkozásakor megingott és a Habsburg uralkodót akarta támogatni.

Második miniszterelnöksége előtt a magyar cserkészmozgalom meghatározó alakja volt.

Imrédy Béla bukása után Horthy Miklós ismét őt nevezte ki miniszterelnöknek és 1939. február 18-án megalapította a második kormányát. A kormányzó célja az volt, hogy Teleki fenntartsa a jó kapcsolatot a németekkel, de az angolok felé is közeledjen. A feladatot nehéz volt teljesíteni, hiszen a náci Németország nagy hatással volt a magyarokra, elfogadták az első zsidótörvényt és a területi visszacsatolások, azaz a bécsi döntések miatt is tartozott az ország a németeknek. 1940. augusztus 3-án Teleki Pál miniszterelnöksége alatt fogadták el a második bécsi döntést, valamint nem sokkal később csatlakozott hazánk a háromhatalmi egyezményhez.

Kép forrása: Blikk

A miniszterelnök végig a háború ellen volt és tartott tőle, hogy Németország elbukik, ezért mindent megtett azért, hogy elodázza a szövetségkötést. Azért, hogy biztosítsa az országot örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával, ami után nem sokkal a németek megtámadták déli szomszédunkat és kérték a magyarokat, hogy támogassák a német hadsereget.

A miniszterelnök lelkiismereti okokból saját irodájában, önkezével vetett véget életének 1943. április 3-án. A történelem végül igazolta aggodalmait: Magyarország vesztese lett a második világháborúnak. 

A Horthy Miklósnak címzett búcsúlevél

Felhasznált irodalom: 

Teleki szegedi élményei
Ablonczy Balázs: Teleki Pál - A békedelegátus, Rubicon, 2004/2.
Törvény az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről
Churchill: A második világháború
Teleki Pál saját külpolitikájáról - 1941. március 3-án 
Teleki Pál búcsúlevele - 1941. április 3.

Fontos szerep Európában, védekezés a törökök ellen

2019.03.23.
Szabó Róbert

A negyven évig uralkodó Nagy Lajos méltó utódja lett Luxemburgi Zsigmond, aki ötven éven keresztül volt Magyarország királya. Az 1387-ben megkoronázott király mindent megtett a törökök elleni védelem érdekében.

Kép forrása: 24.hu

Miután 1382-ben Nagy Lajos király fiú utód nélkül halt meg, lánya Mária vette át tőle a hatalmat, így ő lett az első magyar királynő. Megkoronázása után ment hozzá IV. Károly fiához, Luxemburgi Zsigmondhoz, akit 1387-ben koronáztak meg. A trónviszályok után Zsigmondnak meg kellett erősítenie a hatalmát, amit erővel és szövetséggel tudott megvalósítani. Miután felesége 1395-ben egy balesetben elhunyt elvette Cillei Borbálát, így rokonságba került a nagy hatalmú bárói családdal, akik támogatták uralkodását. 

Luxemburgi Zsigmond már nem lehetett annyira nyugodt mint elődei, hiszen az oszmánok egyre nagyobb veszélyt jelentettek Magyarországra. Az első jele az 1389-es rigómezei csata volt, amiben Szerbia hatalmas vereséget szenvedett el a törököktől. A siker után kezdődtek meg a portyázások is a határ mentén, amire Zsigmond segítséget kért az európai népektől. Miután megkapta a kérteket egy körülbelül 20-22 ezres keresztes sereggel csapott össze Nikápolynál az I. Bajazid vezette oszmánokkal 1396-ban. A 40-45 ezres szultáni sereg meglepetést okozott az európaiak számára, hiszen súlyos csapást mértek a magyar király seregére, így bizonyossá vált, hogy az Oszmán Birodalom veszélyt jelent Európára. 

Kép forrása: www.honvedelem.hu

A törökök elleni vereséget követően változtatott külpolitikáján az uralkodó és megpróbálta megszerezni Csehországot, de előbb az 1397-es temesvári országgyűlésen megvitatták a déli védelem kérdését. Az hamar kiderült, hogy sokan szemben állnak az uralkodóval, viszont megszavazták a telekkatonaság létrejöttét. A diéta különleges volt, hiszen ekkor vehettek részt először a városok követei is a tanácskozásban. 

A korszakban Luxemburgi Zsigmond volt a legnagyobb hatalommal bíró személy Európában, hiszen magyar királyi címe mellett csehnémet királlyá és Német-Római császárrá is megválasztották. Ez azonban nem mindig volt előnyös a Magyarország számára, hiszen többször is külföldön tartózkodott az uralkodó, leginkább 1414 és 1418 között a konstanzi zsinat ideje alatt, amikor megkezdte a huszitizmus elleni harcot. A király a kitűzött célját elérte a zsinaton, hiszen felszámolta a nyugati egyházszakadást ráadásul Husz Jánost, a husziták vezetőjét máglyán el is égették.

Kép forrása: Origo

A törökök elleni védelem a király szerencséjére 1402-ben megoldódott, miután a tatárok legyőzték Ankaránál a törököket. Ennek köszönhetően egészen négy évtizedet várt Zsigmond, aki 1435-ben rendelte el egy végvári vonal megépítését. A rendelet értelmében a déli országhatáron egy vonal mentén Nándorfehérvár központtal kiépült egy végvári védvonal. Emellett az uralkodó kötelezte a területen élő főpapokat és ispánokat, hogy saját bandériumaikkal vonuljanak hadba, ha veszély fenyegeti az országot. A védelemben főszerepet játszott az is, hogy 100 jobbágytelkenként három jól felszerelt katonát kellett kiállítani. 

Kép forrása: Jegyzettár

Végül a király halála előtt lányának férjét, Habsburg Albertet jelölte ki örökösének majd 1437-ben ötven éves uralkodás után meghalt.

Felhasznált irodalom:

Száray Miklós - Történelem 9
Dr. Boronkai Szabolcs - Érettségi témakörök vázlata
Rubicon
Történelem cikkek

Az utolsó "igazi" vallásháború, a kora újkor "világháborúja"

2019.03.22.
Szabó Róbert

Egységesítési és központosítási vágy, vallási ellentétek és az ezzel járó harmincéves háború, amely a 17-18. század "világháborúja" volt. Vajon megérte a Habsburgoknak?

Kép forrása: Korok - Webnode

A háború kitöréséhez bonyolult ellentétek vezettek, mégis a kiváltó oka az összetűzésnek leginkább a protestánsok vallásgyakorlatának a kérdése volt, természetesen a Habsburg Birodalmon belül. A hűen katolikus dinasztia nem tűrte azt, hogy birodalmán belül feltűntek Luther és Kálvin tanai, így ahol tehette - és ahol nem - ott erősen katolizált, és vallásilag egységessé akarta tenni az uralt területeket. Ezt az erőltetést unták meg Csehországban, ahol 1618-ban felkeltek a protestáns rendek, és megválasztották királyuknak az őket támogató Pfalzi Frigyest. A csehek törekvéseivel egyetértettek a német fejedelmek is, viszont katonai segítséget nem biztosítottak a felkelőknek, míg a Bethlen Gábor által küldött seregek elkéstek. Ennek volt köszönhető, hogy 1620-ban a császári zsoldosok Fehérhegynél legyőzték a felkelőket, akiket ezután súlyosan megbüntettek, az ország a Habsburgok örököstartományává vált. A siker arra ösztönözte őket, hogy megpróbálják megerősíteni a Német-római Császárság területén a császári hatalmat, és a katolikus egyházat.

A háború a csehek veresége után szélesedett ki, hiszen a protestánsok oldalán Dánia - IV. Keresztély vezetésével -, míg a császáriak oldalán a spanyol Habsburgok (Németalföldről) avatkoztak be. A protestáns hatalmak az újonnan csatlakozó segítség ellenére ismét vereségekbe futottak bele, és egyre inkább úgy tűnt, hogy a Habsburg Birodalom egységesíteni tudja a Német-római Császárságot.

Kép forrása: Korok - Webnode

A dánok után Svédország is úgy döntött, hogy beavatkozik és belép a háborúba, hiszen ellenérdekelt volt a Habsburg célokkal szemben. Először ők tudták megakadályozni a térnyerést, és II. Gusztáv Adolf király irányításával sikereket értek el a császáriak ellen. Ez bizalomra adott okot és úgy látszott, hogy sikerül megállítani a terjeszkedést, de a király halála keresztbe tett az eseményeknek, így a svédek is vereséget szenvedtek.

A harcokat kiváltó vallási ellentétek teljesen Franciaország csatlakozása után tűntek el, hiszen a franciák ugyanúgy a katolicizmus mellett voltak érdekeltek, mint a Habsburgok. A Nyugat-európai nagyhatalom belépését követően az országok már területi ígéretekért álltak egyik, vagy éppen másik oldalra. Emiatt Dánia a protestáns hatalmak helyett a Habsburgok oldalán harcolt tovább. A hosszú ideig elhúzódó harmincéves háború sorsát végül eldöntötte a franciák csatlakozása, és a Habsburg Birodalom békére kényszerült. Ez a segítség életmentő volt a protestáns hatalmak számára, hiszen már teljesen kimerültek pénzügyileg.

Az 1618-tól 1648-ig tartó küzdelmeket a háború utolsó évében megkötött vesztfáliai béke zárta, amely lehetővé tette a Habsburgoknak, hogy abszolutizmust építsenek ki az osztrák és a cseh tartományokban. A szerződés fejében megszűntek a birodalmi intézmények a Német-római Császárságban, így a császári cím egyre inkább névlegessé vált, és a fejedelemségek önállósága is nőtt. Ezek mellett a franciák megszerezték Elzászt, míg a svédek a Balti-tengernél és az Elbánál fontos területeket kaparintottak meg, míg Hollandia és Svájc kiválását is elismerték a Habsburg Birodalomból.

Kép forrása: Múlt-kor

A harmincéves háború pusztítása mérhetetlen, hiszen a Német-római Császárság elvesztette lakosságának harmadát. Ez köszönhető volt a zsoldosoknak, akik a harcok mellett a lakosság fosztogatásával foglalkoztak. Ennek ellenére pozitív kicsengése is volt a harcoknak, hiszen ez volt az utolsó vallásháború és a vallás kérdése belügy lett, így szinte mindenhol enyhült a vallási kisebbségek üldözése. Ez amiatt történhetett meg, mert az uralkodó nem akarta maga ellen fordítani az országa lakosságát, és nem ez a kérdés foglalkoztatta leginkább. 

Kép forrása: Wikipédia

A nagyhatalmi viszonyok alakulása miatt beavatkozó Franciaország a békét követően átvette Spanyolországtól az európai vezető szerepet, de az osztrák Habsburgok is nagyhatalommá váltak, miután egységesíteni tudták tartományaikat. Ez a béke azonban nem akadályozta meg a későbbi konfliktusokat, és nem sokára ismét arra kapta fel a fejét a francia és az osztrák lakosság, hogy az országaik hadban állnak egymással.

A cikkhez felhasznált anyag: Száray Miklós: Történelem 10., Dr. Boronkai Szabolcs: Érettségi témakörök vázlata

12

Ezeket a cikkeket olvastad már?